Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

tartásával feltüntetné magokat a szemléltető eszközöket is. A szobrok, képek stb. magyar nyelvű ismertetésének is, legalább főbb vonásokban, mindig kéznél kell lennie, melynek megfelelő és czélszerű összeállítása, nagyon természetesen, első sorban a szaktanár feladatát képezné. Spitkó is legnehezebbnek tartja a műtörténettel való boldogulást. Néhány észrevétel, majd a németországi e nemű újabb mozgalom rövid ismertetése után, hazai tanügyünkre vonatkozólag így ír: „Ami viszonyaink közt természetesen a plastikának összefüggő és fejlődését teljesen feltüntető tanításáról szó sem lehet. A dolog elöl azonban a IV. után a felsőbb osztályokban sem szabad kitérni, hanem illő helyen az ókori plastikának legjellemzőbb remekeit mindig be kell mutatni. A bizonyos határig való behatóbb ismertetés azután a legczélszerübben a VII. osztályra marad, még pedig a vergiliusi olvasmányra, vagy ha a két classicus nyelv véletlenül egy kézben van, elosztva a homerosi órákra is, mi által a követelményeknek még jobban tehetünk eleget." Itt azután részletezi az Aeneis VI. énekének olvasása közben bemutatható dolgokat.

1 Végre még a szemléltető eszközökről és azok kezelési módjáról szólván ajánlja, hogy legalább hiteles másolatokat állítsunk a tanulók elé. Az iskolában való köröztetést zavaró hatásúnak tartja, fali üvegszekrényt ajánl, melyben az illető könyv vagy rajz bizonyos ideig közszemlére legyen kitéve; czélszerűen alkalmazhatók a mozgó keretek is; olcsó képatlasz szerzendő be minden egyes tanuló részére stb. Mindezek összeállítására és kiadására szintén a felsőbb tanhatóság figyelmét hívja fel. A fentebb érintett második, hasonló irányú tanulmány érdemes írója Schambach Gyula, kinek egyéb téren kifejtett dicséretes buzgóságán kívül a philologiai múzeum megteremtésében úgyszólván a kezdeményezés érdeme tudható be. Ö nemcsak az elméletnek, hanem a gyakorlati megvalósítás és alkotásnak is főszerepvivője, a mennyiben igen csekély rendelkezésére álló eszközzel is, pusztán lankadatlan munkássága és fáradozása folytán Kaposvárt a maga idejében, úgyszólván unicumnak mondható philologiai múzeumot teremtett. Igen érdekes és haszonnal értékesíthető dolgokat olvashatunk „Szemléltetés az ókori irodalmak tanításánál és a kaposvári állami főgymnasium philologiai múzeuma." czímü értekezésében.

2 1 L. a 470. és 471. lapokat. 2 0. K. T. Kl. XX. évf. 11. sz. E nemű idevágó dolgozatai még : a) Antik művészeti kirándulás." Öt fénynyomatú képpel. Kaposvár, 1887. Erről Fináczy Ernő dr. az Egyetemes Phil. Közlöny XII. évfolyamának 753. lapján közzétett ismertetésében többek között ezeket mondja: „A szerző képzeletben egy művészeti kirándulást tesz a régi Athénbe s a város egyes nevezetes pontjai alkalmat adnak neki, szólni a tanagrai terracotta-szobrokról, a milói Yenusról, belvederei Apollóról és a Clytia mellszobráról. E műemlékekhez, melyek saját felvétele után készültek s melyeket valóban sikerült fénynyomatokban be is mutat, fűzi tovább magyarázatait: fejtegeti a görög nők ruhá-