Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

54 tanulmányt, szorgalmasan és tudatosan felhasználni az összes irodalmi és szemléltető eszközöket.'" Az első három osztályt végzett tanulótól megköveteli, hogy jártas legyen a mythologia főbb vonásaiban és ismerje a görög-római történelem főbb alakjait és eseményeit. Erre nézve megfelelő és igazán jó történeti segéd- és olvasókönyveket sürget,

1 melyek alapján legott kezdődhetik a szemléltetés is, melynek azonban ez időszerint csak egyes istenek és hősök kiválóbb attribútumainak feltüntetésére szabad kiterjeszkednie, kerülve minden aesthetizálást és műtörténeti fejtegetést. Ezt követné azután néhány könnyebben megérthető régiség bemutatása (ruházat, fegyverzet, lakás stb.). A IV., illetőleg V. osztályban nagyobb szerepet juttat a történelem tanárának, hogy ,,az államszerkezetet, a szellemi életet, a műveltségi mozzanatokat" általánosabb szempontok szerint méltassa. Ezzel kapcsolatban ismerteti a nélkülözhetetlen, helylyel-közzel meglévő vagy legalább névleg ismert falitérképeket és táblákat.

2 Ugyancsak a történelem tanár gondjaira bízza a műtörténet architektonikus részét, az úgynevezett ,,kővé meredt költészet"-et, melynek előadási módja legyen, úgy mond, elemző, dialogikus és heuristikus. Itt azután újra felsorolja a tanár útbaigazítására szolgáló müveket és segédeszközöket. A műtörténet egyes korszakainak szemléltető ismertetését külön-külön osztálynak osztván be, nem mulasztja el az egyes korokat legjobban jellemző plastikai alkotások legkiválóbb remekeit gondos szemelvényekben bemutatni, melyek úgy a szépérzék, mint a látóképesség felkeltésére első sorban alkalmasak.

3 Szerinte tehát e tekintetben csakis a történelem tanárával karöltve végezhet a philologus is érdemleges munkát. A magára maradt philologus munkáját pedig csak abban az esetben találja szerencsésnek és czélravezetőnek, ha az a műtörténetből szerzett ismereteket, valamint a szemléltetést is ügyes és megfelelő kapcsolatba tudja hozni a classicusokból merített és feldolgozott tananyaggal. De szerinte itt is hiba van, különösen a felsőbb osztályokban, mert ,,az olvasmány mennyisége tényleg nem kielégítő." Már pedig a megkívántató sikert csak úgy érhetjük el, ha az olvasmány terjedelme minél nagyobb lesz. De tartalmára és tárgyi fejtegetésére is —- úgymond —- az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni s végre tervszerűen oda törekedni, hogy az egy-egy osztályban elért eredmény kellően megszilárdíttassék és így a philologiai tanítás gyümölcse a tanuló állandó birtokává is váljék. 1 Ilyenek a németeknél : Roth, Stoll, Winter, Enderlein, Schmidt, Abich könyvei. 2 Kiepert-, Hirt-, Falke-, Schreiber-, Launitz-, Langl-féle stb. gyűjtemények. 3 Nagyon tanulságos volna idevágó sorait tüzetesebben ismertetni és velők behatóbban foglalkozni, de eltekintve attól, hogy a felhalmozott anyag külön tanulmány tárgyát is képezhetné, már a hely szűk volta miatt sem bocsájtkozhatunk érdemleges méltatásukba.