Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899
85 Bővebben fejti ki folytatólagosan azon okokat, melyek miatt nem is reflektálnak a művészeti oktatás apostolai a modern képkiállításokra. Egészen más a nézete az Országos Képtár és a Nemzeti Múzeum képtárának látogatását illetőleg. Ezek rendszeres látogatását helyesli, de csak — mint a művészi oktatás utolsó statióját. Ott. úgymond, maradandó becsű alkotásokat mutathatunk be tanulóinknak . . . Szükséges azonban, hogy ezek megtekintését megelőzze egyrészt a. tanulóknak alapos előkészítése, másrészt a szakszerű, értelmes tanári kalauzolás, különben gyümölcsöző hatást nem fognak tapasztalni. Erre nézve a következő feltételeket szabja elénk: ,.Ha a művészeti oktatást meg akarjuk honosítani iskoláinkban, ha képessé akarjuk tenni az ifjú nemzedéket, hogy értelmes szemmel nézze a műalkotásokat, akkor be kell iktatnunk a szabadkézi rajzot a középiskola rendes tárgyai közé, még pedig annak valamennyi osztályában és reformálni kell annak módszerét művészi szempontból. 1' A művészeti oktatás grammatikájának tekinti a szabadkézi rajzot, a módszert illetőleg pedig mintaszerűeknek tartja az amerikaiak Prang elvei szerinti s az angolok rajzoktatását, mert azokban felismeri ama feltételeket, a melyek tudatos látásra és megfigyelésre tanítanak, a felsőbb fokon pedig elemeit nyújtják a művészetek ismeretének. Kifejti ezután, hogy a művészi ítélet és izlés alakulásához szükséges távlattani, árnyékolási és színijeli ismeretek csakis rajz útján sajátíthatók el ; ezt követi az antik és modern gypsek után való rajzolás, a mikor is „a sablonos rajzminták helyét a régi kiváló mesterek vázlatai, fa- és rézmetszetek foglalják el;" végre a mázoló természetű munka után kiváló súly fektetendő a természet után való rajzolásra is, mint azt Hirt, Prang és a többi reformátor követelik. Rajztanárainknak olynemü kiképeztetését sürgeti, hogy azok a művészetek történetében is alapos kiképeztetést nyerjenek, mert szerinte a mostani „rajztanárképző nem nyújt elég módot és alkalmat ily irányú alapos tudás szerzéséhez." Pusztán manualis ügyesség korántsem elégséges a műtörténeti mozzanatok és régi mesterek müveinek magyarázásához. A rajz mellett kiegészíti") tényezőkként szerepelnek a classicus nyelvek tanítása a gymnasiumokban. az irodalmi oktatás és a történelem. Az előbbiről később még bővebben szólunk, itt csak azon helyes nézetét érintjük, mely ellene van a tanítás elaprózásának; kevés, de alapos szemléltetést ajánl s a képek megbeszélésénél a tanulóval végezteti a látás munkáját. A modern irodalmi tanításnál az olvasmányok és magánolvasmányok irányító hatásán kívül egyes dolgozatokban is szerepeltetni kell művészeti tárgyú tételeket, pl. valamely város vagy környéke egy-egy, avagy több műemlékének leírását. 3*