Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

Mindjárt a kilenczvenes évek elején, a pozsonyi tanári kör egyik derék tagja, Albrecht János tart fölolvasást e czímen: „Művészet a középiskolában."

1 Felolvasásának tárgya az, hogy a fenálló tanterv keretén belül hogyan lehetne a művészeti oktatást egységessé és a mostaninál behatóbbá és eredményesebbé tenni. E tárgyat azután külön-külön a költészet, festészet, szobrászat és építészet szempontjából fejtegeti; s míg általánosságban megfelelő művészeti múzeumokra, illetve a meglevők kiegészítésére hívja fel a figyelmet, a részletekre nézve a költészet tanításánál az önképzőkörre és az ellenőrzött színházlátogatásra hivatkozik. A zenénél az énekkör és zeneegyesület szervezését ajánlja; a festészetnél a nagy mesterek minél tökéletesebb utánzatát kell bemutatni; a helybeli múzeumok, a szükséges magyarázatok kíséretében látogatandók s művészeti kirándulások eszközlendök; a szobrászat termékeinek megismertetésén több tanár fáradozzék; az építészetnél ne inulaszsza el a rajztanár az épületet egészökben bemutatni s végre a földrajz tanára az egyes városoknál említse meg a kiváló építészeti műremekeket és ha lehet, mutassa is meg azokat. A művészeti tanítás rendszeresítését illetőleg pedig a következőket ajánlja: „a tanártestület csináljon tervezetet, mely megszabná minden tanárnak a feladatát; alkalmas táblázat pedig állandóan tüntesse föl, hogy melyek a már bemutatott tárgyak ... Az ifjúsági könyvtárak számára szereztessenek be műtörténeti munkák, művészek életrajzai stb., az egyes tanárok pedig gondoskodjanak, hogy a tanulók azokat valóban olvassák is." Az 1896. évi 11. országos és egyetemes tanügyi congressus felölelte a közoktatás és nevelés majd minden ágát, kimerítette csaknem egész szervezetének lényegét s midőn feltárta az akkori közoktatásügy állapotát, feltüntetvén az e téren elért sikereket, rámutatván egyúttal a nevezetesebb hiányokra és bajokra is, nem zárkózott el tételünk fejtegetése elől sem s Beöthy Zsolt a magyar művészeti oktatás mellett szólalt fel. Alexander Bernát pedig azt hangoztatta, hogy a vallás mellett a hazai történelem és művészet legyen az oktatás tengelye.

2 De korunk e nemű reformeszméi leginkább azon idő óta keltenek még nagyobb szabású lelkesedést, azóta találkoznak általános helyesléssel s azóta hódítanak napról-napra egyre nagyobb és nagyobb tért, a mióta napvilágot láttak Wlassics Gyula dr. közoktatásügyi miniszternek ide vonatkozó rendeletei, a közoktatásügyi tanácshoz intézett leirata s a művészeti izlés fejlesztése iránt a budapesti tankerület főigazgatóságához intézett felszólítása.

3 1 0. K T. Kl. XXV. évf. 844. 1. 8 Egyet. T. Kl. XXX. évf. 1. sz. 3 A 64174—1898. sz. a. kelt min. rendelet: Művészi izlés fejlesztése iránt a székes főváros területén lévő összes középiskolák és velők egyenrangú más tanintézetek ifjúsága körében.