Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

64 Verancsicsnak bűnül nem tudhatjuk be egyházi teendőinek elhanyagolását, tekintetbe véve nehéz és fontos szerepét, utazásait, követjárásait, melyekkel hazánk jólétének emelésén fáradozott. Oláh Ferdinánd pártfogása mellett hozott üdvös újításaival a reformácziónak ellenállni nem tudott. A protestáns hithez hajló Miksa uralkodása alatt Yerancsics szelídséggel, szeretettel akarta az ellentétes nézeteket kiegyenlíteni. Szívesen társalog protestáns tudósokkal és az újhit követőit nagyobb figyelemre méltatja. Honter Jánost, Stockei Lénárdot, Wagner Valentint, Pomárius Christiánt tudományuk miatt tiszteli és barátjaivá fogadja. Tehát érseksége idejében az 1560. és 62-iki tarczali és tordai zsinatok óta a saját kebelökben is meghasonlott protestáns felekezetek szabadabban terjeszkedhettek. Miksa is mérsékletet mutat irántuk. Már koronáztatása alkalmával vonakodott az ünnepélyes szent mise alatt az Úr testét magához venni, majd Rudolf koronázása alkalmából mondott eskü sem elégítette ki s abból a boldogságos Szüzet és a mindenszenteket kihagyni parancsolta ; nyiltan elárulván igy a protestáns valláshoz való rokonszenvét és szítását. Uralkodása alatt a protestánsok jobb helyzetben voltak, mint Ferdinánd, vagy Rudolf idejében.

1 Telegdi Miksa uralkodása alatt (1564—76.) és Verancsics érseksége alatt (1569—73.) megmaradt régi hivatalában és munkás életet élt. De ha Oláh életében, leszámítva a nagyszombati deák gyerekekkel történt esetét, békességben munkálkodott, annál több csapás zúdult fejére Verancsics négy évig tartó érseksége alatt. Az élet nagy iskolájának keserű napjai következtek be reá. Mint a szép, fejlődésnek indult sudár fát, növekedése, izmosodása legszebb korszakában éri az ég villáma s megsértődve, örökre elpusztul, Telegdit is élete java erejében éri a csapás és a reátornyosuló hullámok majdnem egészen eltemetik a munkás és nagyon is használható férfiút. Nagy lelke azonban a csapások alatt nem törött meg és az igazság győzedelmeskedett. Azok a viszályok, melyekbe Telegdi részint a káptalannal, részint pedig az újhit követőivel keveredett Nagyszombatban, ez ideig csak félig-meddig voltak ismeretesek. Verancsics Antal levelezéseiből tudtunk, a mennyit tudtunk ezen ügyekre vonatkozólag. Viszálya a törvényszék elé kerül és közte meg a káptalan, valamint a nagyszombati polgárok között lebonyolított per nem egy természetű, mint eddig hittük. Mindkettő súlyos és egymástól elütő. Telegdit a nagyszombati polgárok 1569-ben papi becsületében (diffamatio) erősen megtámadják. Kilencz nagyszombati polgár rágalmazó híreket koholt papi életéről. A bűn súlyos volt, mert az iratok csak czélozgatnak reá, de nviltan átalják az esetet megnevezni. Az ügy, mely négy évig folyt, a helytartó tanács elé került. Egymaga képtelen lett volna elhárítani fejéről e veszedelmet, de mellette állt a nagybefolyású érsek, a ki Miksánál egész befolyását érvényesíti, hogy Telegdit megmentse. Erre ösztönzi szeretete, becsülése Telegdi iránt. Levelei elárulják, mily aggódó lélekkel kisérte ügyét. Óvatosságra inti azon reményben, 1 Fraknói. Magyar országgyűlési emlékek, I—X. kötet. Budapest, 1873. V-ik kötet.