Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

48 Telegdi katekizmusának egész kis története van. E munka 1882-ig nem volt ismeretes. A Felelet alapján csak azt tudtuk róla, hogy létezett. Egy szerencsés lelet azonban ismét visszaadta nekünk a már végkép elveszettnek hitt könyvet. Benkő István református hittanhallgató a báseli egyetem könyvtárában találta meg 1882-ben. Több jeles férfiú szerzett magának a kis munka figyelembe vételében érdemet, és nem tudjuk, vájjon Kiss Áronnak, Benkő Istvánnak, Szabó Károlynak, vagy Csontosi Jánosnak adózzunk-e nagyobb köszönettel ? Az első a búvárkodási szellemet kelti fel tanítványa lelkében a nemzet szellemi termékei iránt, a másik mestere szavaitól tüzelve, idegen földön kutat a nemzetnek ismeretlen kincsei után; a két utóbbi pedig a hazai tudományosság előtt iparkodik ismertté tenni a kis művet. Útját egyengetik a kikölcsönzésnek és a másodlat 1883-ban elkészül. Ugyanezen évben Majláth Béla mutatja be az akadémiának, majd megjelenik a Régi Magyar Könyvtárban is. Majláth rövid ismertetésében kiemeli a fiatal papnak csekély kivétellel következetesen keresztülvitt helyesírását, az alaktan régi formáinak alkalmazását. Tiszta, világos értelmű mondatfűzései oly szépségeket tüntetnek fel, melyeknek megismerése egy magokra nézve is kívánatossá teszik a teljes szövegnek újból kiadását.

1 E rövid történeti ismertetés után pillantsunk bele Telegdi katekizmusába. Nézzük a munka felosztását és vessük össze az eredetivel, azután állapítsuk meg a fordítás érdemét. A munkát meleg hangon írt előszóval nyitja meg és ugyancsak olyan utóhanggal zárja be. Az elején kifejti műve czélját, mely nem más, mint: a kis diák gyerekek oktatása. Öt része van művének : A.z első rész szól a hitről, a keresztény ember hitének summájáról, a hiszekegyről. Második a reménységet és imádságot tárgyalja. A harmadikban a szeretetet és a tízparancsolatot adja elénk. A negyedik a szentségekről nyújt rövid ismertetést. Az ötödik pedig a keresztényi igazságnak tiszteire oktatja az ifjakat. Majláth ismertetésében nem vette észre a munka főérdemét, mert nem nézte, hogy mikép hajtotta végre Telegdi a fordításnak, különösen a dogmák hü visszaadásában nagyon is nehéz mesterségét. Mi összehasonlításokat tettünk és azokból kiderült, hogy Bornemisza vádjának alapja van. Telegdi munkája nem a szó szoros értelmében vett fordítás, hanem átdolgozás. Fölösleges itt a teljes munkát közölnünk, teljes összevetésünkből csak mutatványokat közlünk, melyek világosan bizonyítanak. 1 Majláth. Telegdi Miklós mester magyar katekizmusa 1562-ik évből. Budapest, 1884.