Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898
105 zéseken, melyeket octáváknak hittak, kereskedtem az Istentől nekem adott girával és igyekeztem az én Uramnak nyereséget szerezni." Bírói működésének gyümölcse a magyar törvények összegyűjtése és kiadása. Reá valóban nagy szükség volt. Az állami rend megszilárdítására Ferdinánd és Miksa a bírói hivatalt rendezni törekednek, mindamellett törekvésök a főurak ellenszegülése, vagy a királyi kiküldöttek hanyagsága miatt hajótörést szenved, vagy ha történetesen a bírák lelkiismeretesek voltak is, a törvények labirintjában nem találták meg az Ariadne fonalát. Verbőczy 1517-ben Hármaskönyvével megteremti a magyar közjogot, de munkája nem volt bevégzett, mert bár a törvényeknek kimeríthetetlen forrása volt, sok elavult, sok ellenmondó törvény minden rend nélkül keveredett belé, szelleme pedig ellenkezett a főnemesség törekvéseivel, tehát nem igen használták. A rendek nagyon érzik ezt az égető bajt és sürgetik Ferdinándot, hogy segítsen rajta. Uralkodása alatt a Hármaskönyvet jogtudós férfiak átvizsgálják és a Négyeskönyv el is készül, de a királyt és a nemzetet illető közjogi tételei miatt használatba nem kerül. Sürgetik az országgyűlési végzések hivatalos összegyűjtését is, de ez ismételt sürgetés után sem jött létre, végre is Telegdi Miklós és Mossóczy Zachariás 1584-ben kiadott magángyűjteményét fogadták el, melynek czíme: Decreta, Constitutiones et Ar tic u Ii inclyti Regni Hungáriáé, ab anno Domino millesimo trigesimo q u i n t o ad annum post s e s q u i millesimum octogesimum t e r t i u m p u b1 i c i s c o m i t i i s e d i t a. Cum r e r u m i n d i c e c o p i o s o. Tyrnaviae. Ugyanazon évben, melyben Agendariusát kiadta, már nyomtatták Nagyszombatban a dekretákat. 1 A munkát a törvényről és jogról II. Rudolfhoz intézett nagyszerű előszó nyitja meg. Kifejtik benne a törvény keletkezésének szükségességét és kimutatják, hogy mindenkinek szükséges hazája törvényeit ismerni, nemcsak a régiek történetének megismerése végett, hanem azért is, hogy tudjuk, mit kell nyilvánosan és magánúton tennünk, mit kell kerülnünk. Értsük meg, mit kell cselekednünk életünk rendezésére, nyugalmára, a király tiszteletére, mert az ember, a mint minden állat között a legtökéletesebb, úgy törvény és igazságszolgáltatás nélkül a legrosszabb. Élni a jogok teljes ismerete nélkül lehetetlen. A törvényeket tehát összegyűjtik, nehogy valamely ember tudatlansága vagy •csalfasága által, úgy mint eddig mindenkinek lehetséges volt, megrontassanak. Illosvai István nagyprépost és egri vicarius 1543-ban kezdte meg a magyar törvények gyűjtését és vitte egészen Ferdinánd uralkodásának tizennyolczadik évéig. Telegdi és Mossóczy ezt folytatják egészen 1583-ig. Batthányi Adárn erdélyi püspök és Kollár Aclám megrójják a két magyar Treboniust; szemökre vetik, hogy az egész munkát kiírták Illosvainak 1548-ban kiadott munkájából és más fáradságának jutalmát elrabolták. Vádjukat a történetírók igaznak ismerték el, mert a Decreták az Illosvai-féle szöveghez való erős ragaszkodás, több kézirat 1 Ugyanott.
