Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

106 összevetésének hiánya, a kritikai érzék teljes nélkülözése miatt használatba nem kerültek; a hivatalos bíróságok pedig semmire, vagy igen kevésre becsülték.

1 Telegdinek és Mossóczynak czélja nemes volt, de a czélt megvalósító eszközök tekintetbe nem vétele miatt munkájok becse nagyon alászállott, használhatósága pedig végkép tönkrement. Reánk nézve mindezen hiányok mellett is becsesek a Decreták, mert a Corpus Juris Hungarici első önálló kiadásául tekintendők. A decretához az előszót .Mossóczy írta, mert magáról a bevezető részben mindig első személyben szól. A könyv Telegdi házában készült el, az összegyűjtés nehéz munkáját és a kiadás költségeit pedig ketten együtt viselték. Telegdi irodalmi munkálkodásának utolsó éve volt az, a melyben a Decretákat kiadta. Ez az év reá és az ügyre nézve, melynek buzgó harczosa volt, a legfontosabb. Nagy hatalom birtokosa lesz, mert Rudolftól egész életére könyvnyomtatási engedélyt kap és a királyi határozat szerint egyedül élvezi a könyvkiadás jogát Magyarországban. A nyomtató-intézetek veszedelmes szerek voltak az uralkodók szemében: már II. Miksa alatt csak felsőbb engedélyivel állíthattak fel könyvsajtót, Rudolf pedig a jog megadását egyenesen királyi hatáskörébe vonta. Telegdi kérelmére megkapja Rudolftól a könyvnyomtatási engedélyt, de ugyanakkor a király a többi sajtót, mely engedelem nélkül fészkelődött be az országba, betiltja. A püspök élettartama alatt kiadott könyveket engedelme nélkül semmiféle könyvkereskedőnek nem volt szabad terjeszteni, az ország más részébe elvinni; ha pedig egyesek tilalma ellenére cselekednének, az ilyenektől a könyveket vagy maga, vagy hivatalos közegek útján rögtön lefoglalhatja, elárusíthatja, sőt tiz arany márkáig bírságot is vethet rájok. Csak azt köti ki a király, hogy a püspöktől engedélyezett könyvekben semmi olyan ne forduljon elő, a mi a jó erkölcsökkel, az igaz egyház tanításával, vagy a birodalom rendeletével ellenkezik. Kötelességévé teszi ezenfelül, hogy minden kiadandó könyvből a lehetó leggyorsabban három-három példányt küldjön saját költségén a királyi udvarba vagy kanczelláriába, ha pedig ezt nem cselekszi meg, a könyvnyomtatási engedélytől rögtön fosztassék meg.

2 Rudolf tehát még egyrészt Telegdi könyvsajtóját királyi ellenőrzés alá veszi, másrészt a többi könyvsajtókat és könyvárusokat a pécsi püspök korlátlan hatalma alá rendeli. Czélja nyilvánvaló előttünk. Ezen rendelettel a protestáns irodalmat elfojtani, a katholikusokét pedig emelni volt szándékában, tehát a Protestantismus elnyomását és a katholicismus felvirágzását czélozta. Hatalmával nem élhetett vissza az a szelidlelkű Telegdi, kinek mérsékletét sok jeles férfiú elismeri. Legyen elég itt csak Ballagi Aladárra hivatkoznunk, ki a Magyar Könvnyomdászat Története czírnű müvében Telegdiről igen elismerőleg nyilatkozik : „A túlzóan merész álláspontot és durva erő művét a bibornok oldalán egy párt mérsékli, élén Telegdi érseki helyettessel.-' 1 Podhraczky. Telegdi Miklós élete. Magyar Sion, V. 17 -20. 1. 2 Országos levéltár. Könyvnyomtatási engedélyt kap Telegdi.