Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1897

35 it-/, ismertető vonást hordják magukon az alpesi népdalok, úgy, mint a magyarok, az olasz epedő lira épen úgy, mint a khinaiak népköltészete, a melyek mind a természetből indulnak ki, mert mindenik megőrizte lírájában azt a vele született naivságot, a mely odaadó szeretettel fűzi őket a környező világhoz és arra képesíti, hogy a mit magyarázni csak dadogva tudnának, azt a lélekállapotot szemlólhetőleg rajzolják le egy képben, melynek újsága ós eredetisége gyakran csodálattal tölt el bennünket. Említettem, hogy dalainknak ezt a lényeges sajátságát, hogy tudniillik eg.v képből indulnak ki, sokan megtámadták, de sokan is védelmezték. Azok, a kik Kölcsey kedvezőtlen kritikája után indultak, ezt a feltűnő sajátságot csupán ízetlen rímjátéknak tartották, a mely miatt idegen eszméket erőszakosan fűznek össze. Ebben a nézetben sem lélektani, sem esztetikai szempontból nem •osztozhatunk, mert habár a daloknak Kölcsey és követői által kárhoztatott kezdő sorai logikailag nem tartoznak is sokszor össze, de azért festőileg, vagy pszichológiailag mindig igazolhatók. Erre a részre bizonyítanak legkitűnőbb esztétikusaink: Erdélyi János, Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, a kik szerint a külvilágnak egy-egy tüneménye mindig vonatkozásban van lelki állapotunk egy-egy jelenségével. Nézzük csak azt a kis dalt, a mely fölött Kölcsey és követői pálczát törtek. így hangzik : Kicsiny falu, fehér ház, Barna kis lány mit csinálsz ? Hej csinosítom magamat, Yárom a galambomat.

1 Itt a második sorról azt mondják, hogy épen semmit sem tartozik az «lsőhöz és viszont. Azt kérdezik, hogy lehetséges két külön eszmét ily közel állítani egymáshoz, ez szerintük nem egyéb, mint üres, Ízetlen rímjáték, mely nevetséges tarkaságot szül. Ha tisztán logikailag veszszük a dolgot, mi is csak azt mondjuk, hogy az első és második sor között okszerű összefüggés nincs, de vegyük csak festőileg, ragadjunk ecsetet és tegyük vászonra a dal minden szavát, egyszerre egy gyönyörű falusi kép tűnik elénk a kaukázi fehér házzal és a magát egyengető leánykával. Dalainkban e szerint a kidomborítás, a festőiség az, a mit első tekintetre szükségtelen rímjátéknak tartanak. 1 Erdélyi János : A magyar népdalok 63. 1. 3*