Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1892

4 Azok a kisebb-nagyobb terjedelmű mélyedések, melyek a róna behorpadt teknőjeként az összegyülemlett eső- és talajvíz medenczéiül szolgálnak, meglepően szép és változatos tenyészettel verik fel és borítják a növényélet főforrását. Mind megannyi csillogó szemek, úgy villannak elő a sás- és nádszegélyű mocsárok, midőn a verőfény lágyan rengő habjaikban megfürdik. Tükrei ezek a beláthatatlan síkságnak, hová a vízi szárnyasok ezrei termetűket, megbámulni gyülekeznek. Az a zsongó-bongó moraj, mely a nádasok birodalmát uralja; az a liápogás, melyet a ragyogó tükrű vádrucza meglepett párja látásán hallat, valamint az az átható rikkantás, mely a meglibbent barna bugájú nád örökéber lakójának, a nádi verébnek, torkán kiárad, sajátszerű, csodálatos kis világ képét tárja fel. Mikor még ezt a helyet az őshajdanban a beltenger roppant vize takarta, a habütött Kárpát-hegység szikláinak szétmorzsolódott törmelékei porondként rakodtak le a fenéken, s összeverődvén a szervezetek kihalt és elkorhadt maradványaival, létre hozták a mostani növényélet gazdag táplálékát. A vizek országa felett ez időben a némaság lelke borongott! Midőn , azonban a fellázadt föld erős convulsiója a Feketetenger mai medenczéjét alkotta, a hazánkat elborító édesvizű tenger is megkezdé délkelet felé rohamos lehuzódását. Átszakította az iszonyú víztömeg roppant hatalmával az emberi láb által még soha nem érintett Kazán-menti hegyvonulatot, elegyengető óriás terjedelmű medrének iszaptalaját és erősebb sodrásai a kifogyhatatlan vizű kopolyákat alkották. Ez a magyar Alföld valószínű eredete, ebben találja táplálékdús talaja gazdag tenyészetének magyarázatát. S a puszták egyszerű fia vájjon sejti-e lelkében a távolt, honnan az ekéje által felforgatott hantok eredtek ? Sejti-e a nagy időt s a természet átalakító zajtalan munkáját, mikor és mily módon nyerte izzadása színtere a növényéletre alkalmas voltát ? Valóban ezt csak sejteni lehet, de megmondani halandónak nem adatott! Ezen őstenger fenekére, egy megelégedett nép hőn szeretett lakóhelyére, a gyönyörű Alföldre, vezetem képzeletben az olvasót, bemutatni iparkodván a természet szüntelenül alkotó és romboló erejét növényzete birodalmában. De hogy az ismertetni szándékolt növények rengetegében eligazodhassunk, tisztába kell jönnünk azoknak természetével. Szeged város nagyterjedelmű határa, leszámítván a jelentéktelen halmokat és buczkákat, véges-végig róna ; talajának milyensége azonban nem mindenütt egyenlő.

1) Ez az oka, hogy vadon termő növényei csak a nekik megfelelő talajban díszlenek és lépnek fel jellemző módon, kiváló mennyiségben. Tenyészetét azért felosztjuk 1. puszták, 2. nádasok, 3. szikestavak növényzetére, a melyekhez 4. még a kultúrnövények között elég nagy számmal előforduló vadnövények sorakoznak. i) L. Szeged város birtokteriiletének földtani és talajviszonyai. Pap Jánostól. Mgj. a szegedi főgymn. »Ertesító'«-ben 1878.