Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1892
17 mind temérdek gyom is került, bár akaratlanul, talajunkra, melyek a müvelés alatt levő földeken folytonos üldöztetésük, pusztításuk daczára, úgy látszik, jól találják magokat. Küzdenek ők is a létért, mint maga a »teremtés koronája«, az ember. Halárunk nagy részén, melyet a Gondviselés elég bő termőképességgel áldott meg, népünk igyekezete és szorgalma mellett a kultúrnövények minden nemét haszonnal tenyészthetni. Szinte örül az ember lelke, midőn a terjedelmes gabonaföldek zöld tengerét szemléli, a mint a lágy szellő fuvahna a sugárszahnájú kalászokat elandalító hullámzásba ringatja. A kalászos növényeken kívül, hová a füzéres és bugás virágzatú zabot (Avena sativa I,.) és a kölest (Panicum miliaceum L.) is számítjuk, termeszti népünk a knkoriczát, kultúrnövényeink ezen legmasabbikát, körülvéve egyes helyeken a. tündöklő magvú czirok (Sorghum vulgare L.) és a hatalmas aranysárga virágzatú napraforgó (Helianthus annuus L.) által. Látni még itt-ott len- és kendervetést, különösen pedig Szeged város specialitását, a híressé vált paprikát, továbbá a kapás- és u. n. konyhakerti növények sokaságát, valamint a lelket vidámító buczkai létrehozóját, a nagyjövőt ígérő homoki szőlőt (Vitis vinifera L). E sok fajta, nem egy féle talajt igénylő és különböző munkálatú hasznos növények társaságában, ezeknek kárára temérdek más hasznot nem hajtó gyom fordul elő. Parasiták ezek az élődiség valódi miben léte nélkül, a mennyiben a közös talajból a nem nekik szánt tápláló részeket a. hasznos növényektől részben, vagy ha nagyon elhatalmasodtak, teljesen elvonják, mi által a kultúrnövényeket elsatnyítják, elnyomják, sőt teljesen kiölik. De hogy a főbb alakokkal közelebbről megismerkedhessünk, tegyünk egy sétát kultivált növényeink változatos területén. Szeged város közvetlen környezetében, melynek talaját itt fekete föld képezi, terülnek el a lakosság jól gondozott zöldséges földjei. Az ezeken díszlő kultúrnövények között épen úgy, mint a parczellázott területek mesgyéin számos vad-növény keres és talál életfeltételt. Találunk itt czikszárt (Polygonum minus Huds., P. aviculare L., P. convolvulus L.), disznóparéjt (Amaranthus retroflexus L.), folyondárt (Convolvulus repens L) és vad ürmöt (Artemisia campeßtris L.) költői rendetlenségben. Előfordul nevezetesen a mákvetés között olykor a vadrepeze (Sinapis arvensis L.), mocskos virágait mutogatja a mérges beléndek (Hyosciamus níger L.), sőt elvétve itt-ott. gyümölcsöt érlel a talajjavító hulladékkal kikerült maszlag vagy csodufa (Datura Stramonium L.) is. A hagyma- és a répavetés között tenyész az üszögöt (Senecio vulgaris L.), a bóbitás termésű pitypang (Taraxacum officinale I,.), a szapora növésű tyúkhúr (Spergula arvensis L.), a dudva cs orbóka (Sonchus oleraceus L), hamar lehulló virágot hoz a kaszafü (Erodium cicutarium L.), az igénytelen füstiké (Fumaria officinalis L.) s olykor gyümölcs érésig jut a keszeg saláta (Lactuca scariola L.). A mesgyéken a pázsit sűrűjéből előtör a biborvirágzatú bogáncs (Carduus 2
