Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1892
16 vegetatió ezen haldoklása csak rövid ideig szemlélhető. A száradó talaj újra megnépesül a növények millióival. Zöld szőnyeg borítja megint a kiszikkadt iszapot, rétté válik az ártér, melyen a sás (Carex L.) és a szittyó (Juneus L.) temérdek fajtája, továbbá a lófark (Hippuris L.), a vízi gaz (Ceratophyllum demersum L.) stb. veszi át költői rendetlenségben az uralkodást. De a növényzet ezen új képe sem végleges. Alig telik el néhány hét, a megkérgesült földön más növények lesznek hangadókká. A nedves talajhoz szokott növények elhalnak s roncsaikon bogáncsok (Carduus L.), varádics (Tanacetum L.), disznótövis (Xanthium spinosum L.) s egyes sós talajt kedvelő növények kórói emelkednek, melyeknek elvirágzásával az árterek változatos flórája is téli álomra hajlik. 1) 4. A kultúrnövények között fellépő vadnövények. Ha a természet mibenléte bármely ok miatt változást szenved, vele együtt módosul a talaj flórája is. A hol az ember befolyását érvényesíti a talajra, rajta a növénytenyészet lassankint megváltozik. Igazolja ezt az erdők kiirtása, a homok-buczkák befásítása, a tavak lecsapolása és az árterek elfogása, kiszárítása után a talajon előálló, az előbb rajta díszlett növényzettől sokszor teljesen elütő vegetatió. A tenyészet végleges megváltozása a növényeknek u. n. vándorlása által is történhetik, példa erre a disznótövis (Xanthium spinosum L.) rohamos elterjedése s ennek következtében a kutyatej (Euphorbia cyparissias L.) legelőinken való megfogyatkozása ; de valódi és nagyobb mérvű átalakítást első sorban az ember eszközölhet, amennyiben a növények elterjesztésében és korlátozásában neki jutott az oroszlánrész. Valóban tapasztaljuk is, hogy minden művelt államban tenyésztik és terjesztik a kultúrnövényeket. Az ember keze belejátszik a természet működésébe, midőn a czéljainak megfelelő növényeket körébe vonja, gondozza és tenyészti; az azokkal ellenkezőket irtja, korlátok közé szorítja. És ha egybevetjük a növények természetes elhelyezkedését jelen helyzetünkkel, jól eső csodálkozás fog el az emberi beavatkozás nagyszerű eredménye felett. Ós időtől fogva termeszti az ember a gabonanemeket, melyek a kukoriczával (Zea mays I,.), a kenderrel (Cannabis sativa L), a lennel (Linuin usitatissimum L.) és a mákkal (Papaver somniferum L.) egyetemben keletről származtak; ugyaninnen és délvidékről került hozzánk a sárga és a görög dinnye (Cucumis Melo L., Cucurbita citrullus L.), a káposzta (Brassica oleracea L.) stb. ; Amerikából honosodott meg a krumpli (Solanum tuberosum L.), a paradicsom (Lycopersicum esculentum ÍM ill.), a dohány (Nicotiana tabacum L.), a napraforgó (Helianthus annuus L.), a paprika (Capsicum annuum I,.) s néhány más gazdasági növény ; de velők egyszersl) L. a »Függelék« 1. sz. a. felsorolt növényeket.
