Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1892

15 3. A szikes tavak flórája. Mikor az ember a nádasokat bújja, hogy ismeretséget kössön flórájával, környeskörül feltűnik szegélyzetének szürkesége s talajának imitt-amott gyér, a rendesnél kopottabb szinű növényzete. Közelebb vizsgálván a fakó szín okát, csodáljuk a hófehér pilléket, melyek érintésre alaktalan porrá esnek szét s ha nyelvünkhöz értetjük, lúgosán sós ízűnek találjuk. Ezek a romlékony hófehér szilánkok a szikes partnak, tómedenczének kristály­virágai. Határunkban majdnem minden tónak, kopolyának, sőt az egyszerű mocsárnak is vize lúgos, sós. Sótartalma azonban különböző levén, a víz leapadása vagy teljes elpárolgása után a víztől szabadon maradt rész fakó. szürke vagy hófehér. Ezek a szikes tavak nem egyedül medenczéjök talajá­ból produkálják a sziksót, hanem eső, vagy hóolvadás útján az emelkedet­tebb környék feloldott savát is a beléjök húzódó vízzel felveszik, magokba összegyűjtik. Innen van, hogy a terjedelmesebb víztartók egyenlőtlen talaja tavaszszal általánosan, később szórványosan, foltonként látszik vízzel elborítva s a szabaddá vált részek szigetek gyanánt emelkednek ki. Az eképen támadt szigetek a hőség fokozódásával hol nagyobbodnak, hol szaporodnak s nem ritkán egyesek keskeny földnyelvek által egymással összeköttetésbe hozatván, sajátságos alakot mutatnak. Ezeket a kiszáradt sós medenczéket hívja a szegedi ember széksós szérűknek, melyeken boldogabb időben sziksót sepertek. Ma e foglalkozás jóformán szünetel. A sziksós talaj értéktelen ; mert a kulturának ellen áll. A milyen különböző a szikes tavak sótartalma, épen olyan különböző­nek, változónak tapasztalható növényzete is. Mentől bővebb a sziksó kivirág­zása, annál gyérebb s fajokban szegényebb a vegetatio. Vannak kiválóan sós talajon élő növények, de vannak közönyösek, sőt valódi kosmopoliták is. Ez az oka, hogy a sós tavak medenczéiben azokat a növényeket is rend­szerint feltaláljuk, melyek az édesvizű mocsárok állandó lakói : sőt egyik­másik pusztai, homoki növénynyel is találkozunk. A növények ilyen szedett­vedett volta miatt a szikesek növényformatiói nem olyan jellegzetesek és feltűnők, mint a puszták vegetatiójában, nem hatnak tömegükkel úgy, mint az édesvizű tavak, mocsárok tenyészetében. Szikes tavaink egyik legkiválóbb alakja a sziki lelleg (Statice Limo­nium I-.), melynek villásan elágazó gallyai sátort képeznek, bőrnemű tojás­dad levelei szálkahegy íiek s vörhenyeskék tömött virágai féloldali fűzért alkotnak. Ezer meg ezer szokta felverni a sós partokat s nyár közepén virágozván, a mikor a környezet flórája már csaknem egészen elvirított, nem­csak kellemes látványul szolgál; hanem a sós növény-tenyészet\Halophyta) egyik vezérnövényének is tekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents