Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

6 A vízből a plasma annyit vesz magába, amennyire szüksége van, a többi mint sejtnedv szabadon marad ós nagyító segítségével világosabb foltok alakjában szemlélhető is. Azon sejteket, melyekben az assimilatió megy végbe, zöld színükről lebet megösmerni. Azon sejtek, melyek az assimilált, anyagokat vezetik, szintén vékony falúak és az anyag vándorlása következtében átlikacsosodnak. Az ilyen sejtek elvesztik önállóságukat és egy összefüggő cső- vagy edényrendszert képeznek. Azon szövetekben, melyek a vizet vezetik, különösen erősek a falak. A választó falak itt is eltűnnek és a sejtek egy elágazó edényrendszert képeznek, mely a kellő időben a növény minden részébe eljuttatja a szükséges vízmennyiséget. A védő szövetek falaiban különösen a paraanyag lép föl, mely vízáthatlanságánál és rossz hővezetésénél fogva kitíinő szolgálatot végez a működő szervek körül. Minthogy minden növény sejtekből épül föl, azért azokat a növények elemi szerveinek nevezzük. Mindazon változás, melyet a fejlődi» növényen észlelhetünk, az elemi szervek működésének eredménye, de csak azon sejtek végezhetik ezt, melyek életképes plasmával birnak. A plasma életképessége a mozgásban, áramlásban, nyilvánul, ennek következtében veszi föl, alakítja át a táplálékot és juttatja oda, hol arra épen szükség van. Ebből következik, hogy ha a plasma nyugszik, szünetel a növény fejlődése is, ezt láthatjuk a növény magvakon és fáinknál a téli nyugalom idején. A sejt élő elemének, hogy a nyugalom állapotából fölébredjen ós működése által előmozdítsa a növény fejlődését, külső behatásra van szüksége. Ezt a behatást azon hőmérséklet eszközli, melyet a napsugarai szolgáltatnak a környezetnek. Bizonyítja ezt a növényzet tavaszi ébredése, de bebizonyíthatjuk más uton is. Az Elodea vízinövény falai annyira áttetszők, hogy nagyító segítségével nemcsak a belső szerkezetet szemlélhetjük, hanem figyelemmel kisérhetjük azoknak működését is. 0"* körüli hőmérséknél semmi különös változást sem veszünk észre, de ha -j- 4—5°-ra emeljük a környezet hőmérsókét, a plasmaáramlás megindul, mit a plasmában előforduló szemcsék lassú helyváltozása bizonyít. Ha emeljük a hömérséket, erőteljesebb lesz a mozgás. De ne gondoljuk, hogy a mozgás a hőmérsék emelkedésével mindvégig növekedni fog; -f- 30°-ig erősbödik az áramlás, 30°—40°-ig élénkségéből mindinkább veszít, míg 41°—42°-nál megszűnik az. Ha most a hömérséket lassankint leszállítjuk, az áramlás és vele együtt az életműködés újra megindul. Szállítsuk le a hömérséket a fagyó pont alá, vagy emeljük 50°-ra és huzamosb ideig tartsuk az említett növényt ebben a hőmérsékletben, annak plasmája tökéletesen elveszíti életképességét és nincs oly hőfok, melynél újra meg* Azon hömérséki fokok, melyek az értekezésben előfordulnak, mind Celsius szerint veendők.