Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890
7 kezdené működését. Mivel a növényfejlődés a sejt életműködésének az eredménye, erre pedig a hőmérséklet különböző hatást gyakorolhat, amenynyiben majd előmozdítja, majd akadályozza, vagy meg is szünteti azt; ebből következik, hogy a hőmérséklet csak bizonyos határok között lehet hasznos a növényekre, míg ezen határokon túl kárt okoz azoknak. I. A növényekre hasznos hatást azon hőmérséklet gyakorolhat, mely az életműködést és vele kapcsolatban a fejlődést megindítja és föntartja. Hogy melyik azon hőfok, melynél ez történik, azt az összes növényekre nézve határozottan megállapítani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy minden növény természetének megfelelőleg van egy alantibb fok, mely az életműködést megindítja, ettől fölfelé bizonyos hőfokig növekedik az életműködés erőssége, ezentúl fokozatosan csökken, míg egy magasabb hőfoknál megáll. Ezek szerint a növény életműködésében három hőfok jöhet tekintetbe, u. m.: a kezdőpont (minimum), amely megindítja, a kedvezöpont (optimum), amely gyorsítja, és a végpont (maximum), amelyen túl megszűnik az életműködés. A növények életműködése a csírázással veszi kezdetét. A havasi növények magvai és sok gomba spórái már valamivel 0° fölött csíráznak. Vannak sík földi magvak is, melyek ily alacsony hőfoknál megindulnak, ilyenek : a búza, rozs, repcze és árvácska, a len, hagyma, mák, czukorrépa + 1°—5° között; a bab, köles, kukoricza, napraforgó 5°—11° között ; az ugorka, dinnye magvai csak 16°-on túl kezdenek csírázni. A csírázást gyorsítja a máknál + 16°, az árpánál 18°, a rozsnál, lencsénél, köménynél és borsónál 23°, a zabnál 25°, búza-, bab- és dohánynál 27°, a vörös lóherénél 31°, a kukoricza és ugorkánál 33°, a kender-, repcze- és töknél 36°. Ezen hőfokok, mint az illető növények csírázási optimumai tekintendők. A legmagasabb hőfok, melynél csírázát észleltek a gabona-, borsó-, dohány- és babnál -)- 31°—33° közt, a vörös lóher és repczénél 37°—44° közt, a kukoricza-, tök- és ugorkánál még valamivel magasabban van. Az itt fölsorolt hömérséki fokok is elég világosan mutatják, hogy az egyes növény magvak, mily különböző hőmérsékletnél indulnak meg. Általában azt mondhatjuk, hogy a melegvidéki magvak magasabb fokú melegséget kívánnak a csírázáshoz, mint a mérsékelt, vagy hidegvidékiek. Azon hőfoknak ösmerése, a melynél a magvak csírázni kezdenek, igen fontos a gazdákra nézve. Csak erőteljes csírából fejlődhetik életképes növény ; már pedig hideg talajban rendesen elsatnyul a csíra, mi a növény későbbi kifejlődésén is észrevehető ; azért ne vessük el a