Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

5 szésből az következik, hogy a növény belseje számtalan apró kamrácskákból áll, melyek, mivel nagyon hasonlítanak a méhek viaszkamrácskáihoz, sejteknek neveztetnek. Azonban a növénysejtek nemcsak alakra nézve hasonlítanak a méhek sejtjeihez, hanem tartalomra nézve is, amennyiben mindkettő éltető és élő anyagot rejt magában. A viaszsejteknek éltető anyaga a méz, élő eleme a pete, melyből uj állat fejlődik. A növénysejtek éltetője a táplálék, élő eleme azon áttetsző nyálkás anyag, mely az üregeket kitölti, melyet plasmdnak nevezünk. A plasma életképességét bizonyítja az, hogy működése által uj életképes sejteket hoz létre. Minden növény egyetlen egy sejtből, a csíra-sejtböi fejlődik ki. Minthogy az áttetsző plasma az élő sejt üregét egészen kitölti, nem igen látható, de ha a nagyító alá helyezett metszetre kevés kénsavat csöppentünk, a plasma alaktalan tömeggé zsugorodik össze és így láthatóvá lesz. Azon hálószerű szövetet, mely a sejtüregeket képezi, a sejtek falának nevezzük. A sejtek nagysága igen változó. Általában ezt lehet mondani, hogy átmérőjük hosszúsága 002—02 "jm közt váltakozik. De találunk olyan sejteket is, melyek csak 0 001 mlm nagyságot érnek el; vannak olyanok melyek 2 %>, vagy több centimétex-nyire is megnőnek. Alakjuk rendesen gömbölyded, de ez a körülményekhez képest nagyon változik. Sok növény csak egyetlen sejtből áll, ilyen sok moszat és gomba. Ezeknél a növényeknél az egyetlen sejt képezi a növénytestet, mint ilyen maga végezi az összes életműködéseket, amennyiben táplálékot vesz föl, azt assimilálja és szaporodik. Az ilyen növényeket alsóbb rendű növényeknek nevezzük. A legtöbb növénynek teste számtalan sejtből van összetéve. Az ilyen növényekben a sejtek szorosan összefüggő szövetet képeznek és közöttük munkafolosztás uralkodik. Egyes szövetek táplálékot vesznek föl, de mivel a táplálék a fölvétel helyén nem használtatik föl, más szövetek tovább vezetik azt. Bizonyos szövetek építik a növénytestet, mások védelmezik azt. így például fáinknál: a gyökér- és levélsejtek veszik tol a táplálékot, a zöldszínü levél-sejtek assimilálják, a háncs vezeti tovább; a faszövet likacsaiban emelkedik föl a szükséges vízmennyiség ; a fa és háncs közt, meg az ágak hegyén van a képző szövet, mely a növény fejlődését eszközli; a kéreg és bőrszövet, mely az elöbbenieket körülveszi, szolgáltatja a védelmet. Az egyes szövetek sejtjei a működésnek megfelelőleg alakulnak. Mivel a sejtfal tökéletesen összefüggő egészet képez és ennélfogva egészen körülzárja a sejt-üreget, azért a táplálék szilárd állapotban nem juthat a sejtekbe ; hanem csak víz által feloldva, vagy légnemű állapotban szivároghat keresztül a sejtek falán. Azon sejtek, melyek fölveszik a táplálékot, vékony fallal és jól kifejlődött plasmával birnak. De hogy a felvett táplálékot tovább szállíthassák, annak oldott állapotban kell maradnia, azért ezen sejtek falába és plasmájába nagy mennyiségű víz szívódik be.