Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

r-ffíTTTTTTTm Ä görög nyelv tanításáért folyt vita s az 1890. éíi XXX. törvényczikk — A sziilök szíves figyelmébe. zon eléggé élénk, bár nem mindig a kellő obiectivitással és rendszerességgel folyó liarez, melyet hazánkban a görög nyelv tanítása ügyében a görög nyelv védői és ellenei a közelmúltban vív| tak, az 1890. évi XXX. törvényczikk szentesítésével legalább egy időre véget ért. E törvényczikk megszünteti a görög nyelv tanításának kötelezettségét mindazon tanulókra nézve, kik a görög nyelv helyett a törvény 2. §-ában jelzett tantárgyakból óhajtanak rendes oktatást nyerni, s így gymnasiumaink szervezetét lényeges módosításnak veti alája az által, hogy az oktatást a négy felső osztályban kettős elágazásává (bifurcatio) teszi. — Lehetetlen tagadni, hogy e törvény mindkét táborban bizonyos meglepetést keltett. — Hisz az elméleti harcz határozottan radicalis jelleggel folyt. A görög nyelv védői a gymnasiumi képzés lényeges oldalának tartották a görög nyelv tanítását, s hallani sem akartak annak bárminemű megszorításáról ; a görög nyelv ellenei pedig egyáltalán a tantárgyak sorából való törlését sürgették. — Pianem minden jel arra mutat, hogy a harcz eldöntetlen maradt. Sokkal rohamosabban indult meg, és sokkal idegesebben folyt, hogysem e nagyfontosságú kérdésben megnyugtató eredményre juthattak volna. Mi különben nem is volt máskép várható. Mert nagy tévedésben van, ki azt hiszi, hogy a görög nyelv kérdését önmagában is * A görög nyelv és irodalom tanításáról szóló 1890. évi XXX. t. ez. életbeléptetése óta gyakran tudakozódnak a sziilök aziránt, vájjon gyermekeiket a görög nyelvre es irodalomra, vagy e helyett a törvényben meghatározott más tantárgyra taníttassák-e ? Ezen értekezés czélja a nevezett törvényezikket minél szélesebb körben megismertetni s az érdeklődő szülőknek gyermekeik irányválasztásánál jóakaratú felvilágosítással szolgálni.