Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

29 Sempervivum) és kaktusz (Opuntia) leveleiben 43°—49o-ra, de 50° — 52°-ra is fölemelkedett anélkül, hogy a levelek szenvedtek volna. Nagyobb ellentállást fejtenek ki az alsóbbrendű növények, u. m. moszatok, zuzmók. Azon csatornákban, melyekben a karlsbadi sprudel vize lefolyik, + 55°—60°-nyi állandó hömérsék mellett tenyésznek Oscillariák. Abano forrásaiban, melyeknek hőméi'séke közel I 60°, előfordul a Sphaerotilus thermalis moszat. A nápolyi szolfatárák falait és repedéseit, melyekből állandóan 55°—60°-nyi forró gőz ömlik ki, zöld moszat szőnyeg borítja. Hasonló ellentállást tanúsít sok zuzmó. így példáid sok kéregzuzmó (Aspicilia calcarea, Verrucaria purpurescens V. calciseda), melyek a Karszt kopár mészszikláin, a déli oldalon foglalnak helyet, hol 56°—60°-nyi meleget minden baj nélkül viselnek. A mannazuzmó (Lecanora esculenta), mely a déli puszták szikláin fejlődik, igen gyakran a talajjal együtt 70°-re is fölmelegszik minden káros következés nélkül. A nagy meleg által okozott kisebb bajok közé számítjuk a következőket : 1. A levelek lesülése. Különösen melegházi növények levelein sárgás és barna száraz foltok találhatók, melyek nemcsak a felületen fordulnak elő, hanem áthatják a levél egész testét. Ezek a következőképen támadnak : Ha meleg, verőfényes napon meglocsoljuk a melegházi növényeket, azoknak levelein vízcseppek maradnak vissza. Amint napsugár esik az ilyen levélre, a cseppek alatt néhány perez múlva barnás folt keletkezik, mi világos jele annak, hogy a szövetek tönkre mentek. Ezt annak tulajdonítják, hogy a domború vízcseppek egy helyre nagy meleget pontosítanak össze, amennyiben gyújtó üvegek módjára működnek. Ez a baj elkerülhető, ha a leveleket megrázogatjuk, vagy az üvegház szelelőit kinyitjuk és így lassú légmozgást támasztunk. 2. A magsérülés a szőlőnél szintén az elöbbeni ok következése, ha t. i. a szőlőszemekre vízcseppek rakódnak, ezek ott gyújtó üveg módjára működvén, a nagy meleg következtében a magvak elvesztik életképességüket. 3. Az öböly vagy hő. Ez a baj a gabonanemü növények fejlődésben levő kalászait éri akkor, midőn esö vagy nagyobb harmat után a levegő hömérséke gyorsan magasabb fokra emelkedik. A melegség a búzaszemekbe hatolt vizet kiterjeszti úgy, hogy az a maghéját megrepeszti; az így támadt nyíláson a magnak még teljes keményítőt tartalmazó része kifolyik. Az öböly leginkább a délibb tartományokban fordul elő és a mélyebb medenczékben fekvő szántóföldeken, hol a levegő mintegy megszorul. A déli tartományokban az által veszik elejét a bajnak, hogy a