Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

27 calciummal nagyon leszállíthatjuk, miáltal höviselési képességük növekedik. Különböző növénymagvakat 50 órán keresztül szárítottak ilyen módon és az uíán 100°-nyi melegben tartották azokat 3 óra hosszáig. A kísérlet után a lencséből 49

ü/

0, a bükkönyből 50°/

o> a foghagymából 60°/

o> a búzából 75%, a majoránnából 78%, a dinnyéből 96% tartotta meg csírázóképességét. Sőt már régebben kiszárított magvakat 15 perczig tartó 110—125

u-nyi meleg hatásának tettek ki s ezekből egy csekély rész még is kicsírázott; mi arra enged következtetni, hogy vannak magvak, melyek még magasabb hömérséket is minden baj nélkül viselnek el. A mi éghajlatunk alatt a talaj nem melegszik föl annyira, hogy a magvak ennek következtében tönkre mennének; de egészen másként van ez a forró égöv alatt, hol a puszták homokja délután rendesen 60°—70°-ra melegszik meg. A talaj legnagyobb melegségét Chinchoxo állomáson, a Loangó pusztánál, közel az egyenlítőhöz, észlelték. A talaj hömérséke igen sokszor -f- 75° volt, igen gyakran emelkedett 80°-ra, sőt egyszer 84"6°-ot mutatott. Ezen pusztaságot az esős időszakban egy nyári növények borítják, melyeknek magvai hónapokon keresztül hevernek a 80°-ra fölmelegedett homokban, anélkül, hogy elveszítenék csírázó képességüket. Azonban nedves állapotban sokkal hamarabb tönkre mennek a növénymagvak. Hogy ilyen állapotban minő hömérséket birnak el az egyes magvak, annak tudása már gyakorlati szempontból is szükséges. Igen gyakran előfordul, hogy az elvetésre szánt magvakat meleg vízbe áztatjuk, hogy azok belsőrésze meglágyulván, gyorsabban fejlődjenek. De ezen siettetésnek káros hatásai is lehetnek, amennyiben vagy nem elegendő meleg az alkalmazott víz, vagy nem tart elég ideig a beáztatás, vagy pedig magasabb fokú volt a víz hömérséke, mint aminőt a mag veszély nélkül eltűrhetett volna; akkor pedig, ha a csírázás nem indul meg, az újra való kiszáradás sok magnál elöli a csírázó-képességet. Nem csekély érdeküek tehát a gyakorlati termelőkre nézve dr. Haberlandt kísérletei. Dr. Haberlandt annak kitudása végett, hogy nedves állapotban mily hőfokot viselhetnek el a gazdasági magvak anélkül, hogy csíraképességük szenvedne, 20-féle gazdasági maggal kétféle kísérletet folytatott. A vizsgálat alá vett magvak egy részét ugyanis 5—10 óra hosszáig folyvást ugyanazon hőmérséken tartott nedves helyre tette, egy másik részét pedig előbb 24 óráig + 12°—15°-kú vízben föllágyította és csak azután helyezte át a csíráztatásra szánt edényekbe, melyeket szintén 5—10 óráig ugyanabban a hőmérsékben tartott. A kísérletre használt edények hömérsékét mind a két esetben az egyik edénynél + 30°, a másiknál 40°, a harmadiknál 50

u, a negyediknél 55°-on tartotta. E kísérletek eredménye a következőkben foglalható össze : a) Az oly magvak, melyek előleges beáztatás után hozattak a magasabb hömérsékü edényekbe, sokkal kevésbbé birtak a túlmagas hö-