Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

14 míg magasabb hőmérséknél megnyúlnak. A sarkok felé vagy a magas hegyeken rövidebb ideig tartanak, söt fás növényeinknél egymásba folynak vagy egészen összeesnek. így pl. a farkas boroszlán (Daphne mezereum) mely nálunk előbb virágzik és csak azután fejti ki lombleveleit, a magas hegyvidéken egyszerre virágzik és lombosodik. Tehát a növény rövidebb idö alatt annyi hőmennyiséget kapott, mely elegendő volt arra, hogy annak segítségével leveleit és virágait egyszerre fejthesse ki. Ennek oka az, hogy a magas hegyeken a ritkább levegő jobban átbocsátja a hősugarakat és így az ott tenyésző növények több meleget kapnak. Ha déli vidékre visszük fás növényeinket, azt tapasztaljuk, hogy a lombosodás szaka túlságos hosszú lesz, míg a pihenési idő rövidre marad. A kajszínbaraczk, mely nálunk majdnem 5 hónapig van nyugalomban, Egyptoniban körülbelül annyi hétig pihen. Részint a pihenés rövidsége, részint a túlságos és állandó nagy meleg lehet az oka, hogy lombos fáink a tropikus égalj alatt nem tenyésznek úgy, mint nálunk. Bizonyítja ezt azon tapasztalás, hogy gyümölcsfáink évről-évre csak lombkoronájukat fejtik ki, de virágot és gyümölcsöt nem hoznak. Hasonlókép viselkednek gabnanemü növényeink is a meleg égalj alatt. A tropikus égalj növényei a mérsékelt égalj alatt, vagy a mérsékelt égalj növényei a hideg öv alatt szintén nem fejlődhetnek ki tökéletesen, mert a növények fejlődési szaka hosszabb, mint az illető égaljak nyara. Az aránylag rövid nyár alatt csak lomb-leveleket hoznak, de annyi meleget már nem kaphatnak, hogy virágozhatnának és gyümölcsözhetnének is. A fölhozott példák elég világosan bizonyítják, hogy a növény csak akkor és ott fejlődhetik a czélnak megfelelöleg, ahol a kellő időben megkapja a szükséges hőmennyiséget II. A növények életműködését bizonyos ideig tartó állandó hömérsék mozdíthatja elé. Azonban tekintve a természeti viszonyokat, a szabadban élő növényeknél tartós állandó hőmérsékröl alig lehet szó. Egy kis borulás, eső, szél, a nappal és éjjel, gyakran megváltoztatják a környezet hömérsékét. A föntebb mondottakból tudjuk, hogy a hömérsék ingadozásai befolyással vannak a növények életműködésére, amennyiben majd gyorsítják, majd lassítják azt, de nem akasztják meg. A naponkénti hömérsékhullámzás Közép-Európában tavaszszal, midőn legtöbb mag csírázik, 9°-ot tesz. Az óránkénti középingadozás O75

0-ra tehető, mi annyira csekély, hogy a talaj alsóbb rétegeire nincs hatással. De érezhetővé válik a felsőbb rétegekben s ez az oka, hogy a fölszinhez közel fekvő magvak sokkal lasabban csíráznak. Ugyanez észlelhető a növekedésnél. Köppen 3 cserépben 114 órán keresztül borsószemeket csíráztatott. Az első cserép környezetének állandó hőmérséklete + 151°-nyi volt, melynek hatása alatt a gyökér 110 hosszú-