Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

11 lödnek leggyorsabban a gyökerek. A csira szárának fejlődésére a búzánál és a futóbabnál legkedvezőbbnek mutatkozott 27.7°, a borsónál 21°. Azonban midőn a magasabb hömérsék kedvező hatását a növényszervek növekedéséve] igazoljuk, tévedhetünk. Kérdés, hogy azon szervek, melyek a nagyobb meleg hatása következtében gyorsan növekedtek, megfelelnek-e a czélnak ? így például a buza gyökerei + 10°-kú talajhőmérséklet mellett lassan, de erőteljesen fej lödnek és túlságosan nem ágaznak el. Magasabb hömérséknél a gyökér vékonyabb és az elágazódás nagyobb lesz, 30°-nyi állandó melegben csak hajszálvékonyságú gyökerek képződnek, + 40°-nál pedig csak a talaj felső részében mutatkozik némi satnya gyökérképződés. Hasonlót tapasztaltak a talaj fölött levő részek fejlődésénél. A szár és levélképletek + 10°-nál lassan, de erőteljesen fejlődtek, amennyiben a szár erős, a levelek rövidek, szélesek és tömöttek voltak. Amint emelkedett a hömérsék, gyorsult a növekedés is, de + 30° körül a levelek már sokkal vékonyabbak és a szárak gyengébbek voltak, míg + 40°-nál egészen beteges képződések mutatkoztak. Miután az ily különböző hőmérsékletben fejlődött növények szilárd anyagát megmérték, azt tapasztalták, hogy az a 20°-nyi melegben fejlődött növényben a legtöbb, a 30°-nyinál kevesebb, a 40°-nyinál pedig az előbbeniekhez mérten nagyon csekély volt. így tehát a kedvező pont megállapításánál inkább a szervek életképessége, a bennök kiképződött sejtanyag mennyisége és a szövetek tömöttsége jöhet tekintetbe, mint azon hosszúság, melyet az egyes szervek elérnek. Ennélfogva azon kedvező hömérsék, melynek hatása alatt elég gyorsan életképes növény fejlődik, mindig alantabb fekszik, mint az, mely sietteti a látszólagos növekedést. Azon legmagasabb hőfok, melynél még számbavehető növekedés történhetik + 30°—38° között van. Hogy a növény életműködése eredményeiben a czélnak megfeleljen, szükséges, hogy azon kedvező hömérsék, melynél az életműködések alapján az egyes fejlődési szakok (lombosodás, virágzás, gyümölcsözés) megindulnak, állandó legyen ; tehát a növénynek bizonyos állandó hőmennyiségre van szüksége, hogy lombkoronáját, virágait kifejthesse és gyümölcseit megérlelje. Már a csírázásnál lehet tapasztalni, míg egyes növények csírái alacsony hömérséknél rövid idő alatt kifejlődnek, addig más magvaknak huzamosb időre van szükségük, hogy életképes csírát fejlesszenek. A mák + 4-6°-nyi állandó hömérsék mellett 10 nap alatt, a kukoricza 10'08-nyi hömérsék mellett 11 nap alatt, a dohány 15.6°-nyi hömérsék mellett 9 nap alatt csírázik. Ha a napok számát szorozzuk a hőmérsékkel, a szorzat kifejezi azon hőmennyiséget, mely a csírafejlődésnél fölhasználtatott; így a mákra nézve 46°, a kukoriczára 115-5°, a dohányra 139 4° lesz az állandó hőmennyiség. Hasonlóképen megállapíthatjuk azon hőmennyiséget is, mely az egyes fejlődési szakokban használtatik föl. Azonban ez már nagyobb nehézséggel