Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

12 jár, mint a csírázáshoz szükséges hőmennyiség megállapítása. A csírázásnál tisztán az árnyékban levő talaj hömérséke vétetik figyelembe, mely többé-kevésbbé állandó ; de a lomb- és virágfejlödés már a szabad levegőben történik és nem árnyékban, hanem napfényben. A környezet hőmérséke óráról-órára változik, reggel alant áll és azután folyton emelkedik és a délután első óráiban éri el a legmagasabb pontot. Miután tapasztalásból tudjuk, hogy különösen a nap melegének magasabb foka mozdítja elő a növekedéshez szükséges anyag képződését, azért a fejlődési szakok hőmennyiségének megállapításánál nem az árnyék hömérsékét, sem a nap» pali közép hömérsékét, hanem azon legmagasabb hőfokot vesszük, melyet a maximum-hőmérő mutat. Az eljárás a következő : Valamely növény közelében, verőfényes helyen, január elsején fölállítunk egy max. hőmérőt, naponkint leolvassuk a hömérsékét és följegyezzük mindaddig, míg a megfigyelés alatt levő növény levélrügyei ki nem feslenek, és virágai ki nem nyílnak, a fokok összege adja az állandó hőmennyiséget. A gieszeni egyetemen több évi megfigyelés után egyes növényeknél a következő számokban állapították meg az állandó hőmennyiséget: A lombosodásnál: Köszméte (Ribes Grrossularia) 478°. Mogyoró (Corylus Avellana) 1061°. Bükkfa (Fagus silvatica) 1439°. Platán (Platanus occ.) 1503°. Diófa (Juglans regia) 1584°. A virágzásnál: Mogyoró (Corylus Avellana) 236°. Kajszínbaraczk (Prunus Armeniaca) 843°. Oszibaraczk (Prunus Persica) 1100°. Mandolafa (Amygdalus com.) 1196°. Körtefa (Pirus com.) 1304°. Almafa (Pirus Malus) 1423°. Szilvafa (Prunus domestica) 1423°. Diófa (Juglaus regia) 1584°. Sóskafa (Berberis vulgaris) 1615°. Vadgesztenye (Aesculus Ilippocastanum) 1708°. Pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis) 1818°. Jegenyefenyő (Abies excelsa) 1904°. Platánfa (Platanus occ.) 2115°. Rózsa (Rosa centifolia) 2538°. Szőlő (Vitis vinifera) 2878°.