Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890
9 sabb hömérséknél kisebb a talaj nedvessége. A humuszos és porondos agyagtalaj I 6°-nál 4'8 0/ 0-nyi, ugyanez a talaj 30°-nál 2%-nyi vízpárát vett föl. A nedvesebb talaj több tápláló anyagot, több vizet adhat a növénynek. Már pedig a víznek fontos szerepe van az életműködésnél, mert csak kellő mennyiségű víz tarthatja oldott állapotban a sókat, melyek csak így vándorolhatnak egyik sejtből a másikba és juthatnak el az assimilatió helyére. A víztől százmazik azon feszültség is, melylyel a gyengédebb szerkezetű növényrészeknél találkozunk, ennek következtében marad meg a sejtfal minden legkisebb része a maga helyén. A víznek fontos szerepét a növények életműködésében bizonyítja ae is, hogy ha párolgás által annyi vizet veszít a növény, hogy a gyökerek nem pótolhatják a hiányt, a növény hervadásnak indul, s ha idejekorán nem jut vízhez, el is pusztul. A párolgás tehát tönkre teheti a növényt; de másrészben elősegíti a víz fölvételét, mert a párolgó szervek a szomszédos sejtektől szerzik be a szükséges vizet, ezek ismét a szomszédokhoz fordulnak azért, hogy a hiányt pótolják, s így megy ez le egészen a gyökér sejtekig, melyek ismét a talajból iparkodnak pótolni a veszteséget; de hogy megkapják-e azt, a mire szükségük van ? az ismét a talaj hőmérsékétöl függ. Vannak növények, melyeknek gyökerei alacsony hőfoknál is kellő mennyiségű vizet vesznek föl. így a retek és káposzta 0°-nál is képes a hiányt pótolni, mely a párolgás következtében támadt. Sachs tapasztalta, hogy a dohány és tök gyökerei a talajnak 3°—5°-nyi melegsége mellett elegendő mennyiségű vizet nem vettek föl. Csakis akkor állott be a rendszeres működés, midőn a talaj hőmérséke h 12° —l3°-ra emelkedett. A szabadban elültetett szőlő és iszalag (Clematis vitaiba) télen át is virít, ha melegházba vezetik venyigéiket. De tartós és nagy hideg alkalmával levelei fonnyadni kezdenek, mi csak akkor szűnik meg, ha meleg vízzel való öntözés által fölemeljük a talaj hümérsékét. Ennek következtében a gyökerek működése újra megindul és az ellankadt részek visszanyerik feszültségöket. A gyökerek és levelek által fölvett és assimilált táplálóanyag mozdítja elő a növekedést, mely szintén csak kellő hömérséki behatás mellett indulhat meg. Általában azt lehet mondani, hogy alacsony hömérséknél (0° — 3°) szünetel és csak magasabbnál indul meg. De vannak növények, melyek már 0°-nál is növekednek, ilyen sok sarki és alpesi növény. A havasi moszat (Chlamidococcus nivalis) képes a hóréteg felületén fejlődni és szaporodni. A Soldanellák a hó alatt nőnek és kifejtik virágbimbójukat. Hogy ez ilyen alacsony hőmérsék mellett megtörténhetik, azt azon melegségnek tulajdonítják, mely a növény testében a lélekzési folyamat következtében támad. A növények ép úgy fölveszik a közönséges levegőt, mint az állatok; a levegőnek oxygénje ugyanazt a változást eszközli a növény testében is, mint az állatokéban, t. i. elégeti, fölbontja
