Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1889

8 mellett a görögöt is. A kutatásnak és tanulmányozásnak váratlanul fényes eredménye lön. Az antik nyelveknek és szellemnek ismerete támasztott egy új, zengzetes nyelvet, mely amazoknak class, tökéletességeit bélyegül hordja magán, melynek megteremtése az ó-kori és a népnyelvben egyaránt jártas kutató tudósok érdeme. Es az új nyelv, mely népüknek hírt, nevet szerzett,' s mely művelőinek homloka köré a költői dicsőség babérját fonta, az a nyelv — az olasz nyelv lett. Nemcsak a szellemi, hanem a physical ismeretek terén is egyszerre óriásit tágul az emberiség látásköre. A XIV—XVI. évszázak az emberiség művelődését újjászülető századokká lesznek. ITj világrészeket és útirányokat födöznek föl, régi tudományos elméletek igazoltatnak be s másrészt a világkereskedelem is eddig el sem képzelhető arányokban terjed. A világnézlet is megváltozik. Galilei elő áll az ingamozgás elméletével s a világmozgás titkát fejtegeti. Copernicus és Keppler az égi testek keringésének törvényeit állapítják meg. Elkezdve az égi testek pályáinak fürkészetétöl az emberi vér forgásának szabályos ütemszerüségeig (Harwey 1628-ban a vérkeringés törvényét födözi föl) — minden dolog tudományos kutatás, eszmélkedés tárgya lesz. Az ábrázoló művészetek téréin meg kiváltképen érezteti az újraébredő emberi szellem hatalmát. A szobrászat, festészet, építészet új motívumaikat az ó-classicai művészetek mohó tanulmányozásából merítik. Michel Angela képzeletét az ő jelenlétében kiásatott Laokoon-szoborcsoportozat s már akkor a római Belvedereben bámulat tárgyát képező Apollo-szobor inspirálta fönséges alkotásokra. Raffael Santi pedig a Titus-thermák festményeinek formáit használja föl ornamentikáinál. Á Elórenczben uralkodó classieimus és plátói bölcseleti szellem bár nagy hatással voltak a XV. és XVI. századnak eme lángelméire, mint Lionardo da Vincire is, és bár miivészetök a elassicus ideálok tanulmányain izmosodik, cgyéniségökből mégis mit sem vesztve, nevöket és nemzetök hírét az emberi művelődés történelmének érczlapjaira rójják. Ilyen eredmények állottak elő az emberi ismeretek, tudományos elméletek, phys. törvények s philosophiai eszmék újjáteremtésének -— a renaissance-nak első századaiban. A renaissance-nak művelődéstörténeti hatását hazánk is megérezte. Hunyadi Mátyás alatt, a királytól behívott olasz tudósok és az Olaszországban tanult magyarok által behozatva a humanista műveltség dicsőségünkre még hamarabb eljutott hozzánk, mint Németországba. De fájdalom, nem vert oly gyökeret, hogy belőle saját talajunkban, saját hazánkfiai által a társadalom egész szellemi életét termékenyítőleg átható hazai műveltség fejlesztetett volna. A nagy király halála után a visszament olasz tudósok a behozott humanista műveltséget legnagyobb részben magokkal hazavitték. Az itthon