Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1889

9 alakult néhány humanista irodalmi társulat pedig lassanként nyomtalanul elzüllött.

1) *** Olaszország után első sorban Németország lett a renaissance idejében föléledt tudományos szellem tovább fejlesztője s a classicus ó-kortól örökölt humán művelődés újra teremtője. Agricola Rudolf és a hieronymiták állanak a németországi humanismus élén. „Agricolának főérdeme abban áll-, hogy a művészetben és irodalomban — főleg az olaszoknál — tol virágzott humanismmt nemcsak behozta hazájába, hanem a iskolai tanítás körében is érvényesíteni kezdé."

2) Ez a kezdés ad irányt Németország nagy humanistáinak. Ezentúl a közoktatás és az általános műveltségre képesítés legfontosabb két kérdésében példányképül szinte napjainkig a német humanisták állanak. Kiváltképen a mi magyar culturánkra nézve volt a német humanismus századokon keresztül gyámkodó, vezető, nem ritkán döntő hatású. A régmúlt századokban kiválóan csak a harczok viharai érdekelték a magyart, majd meg szabadságunkért, vallásunkért, jövőnkért kellett századokon át élethaláltusát vívnunk. A közművelődés nagy érdekei, a közoktatásnak egész Európát foglalkoztató problémái bennünket csak másodkézből átvéve érdekelhettek. Arra nem volt idő, sem békés, nyugalmas fejlődésre nem volt alkalom, hogy az európai cultura nagy kérdéseit önálló philosophiai eszmélődés vagy nemzeties irányú rendezés tárgyává tehessük. így történhetett csak, hogy a német culturának sokat és nem ok nélkül gáncsolt vezető, domináló hatása alá kerültünk. Innen és political helyzetünknek másnemű szerencsétlen alakulásaiból folyt azután a következmény, hogy iskoláink szervezésében a készen nyert idegen mintákat utánoztuk ; idegen humonisták utasításait követtük, s a minden részvétünk nélkül, de számunkra is készült rendszereket critica nélkül elfogadtuk. Ha tehát hazánk középiskolai oktatásának rendszerét és vezérelveit érteni akarjuk, első sorban a német humanistáknak szereplését kell futólag ismertetnünk s a classicai vagyis humánus képzés történeti előzményeit érintenünk. llogy a középiskolai oktatás tudományos módszerének megállapításában mit köszönhet Európa Agricolának, Erasmusnak, Reuchlinnak vagy Sturm Jánosnak s főleg a jezsuitáknak, annak részletes bizonyítgatása messze vinne tárgyunktól. Czélunkhoz képest, mely nem más, mint a középiskolai tanítás classicai szellemének történeti előzményeit vázolni, elégnek tetszik, ha a huma1) Molnár Aladár: A közoktatás története Magyarországon a 18. században. 1. 35. 1. 2) Molnár Aladár: I. m. 37. 1.