Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1889

tekintheté magát, mint az ó-kor classicus műveltségű, fejlett politicai és társadalmi rendszerű két népe — a görög és a római. Nem csak pusztán egy rendszer átültetése- vagy átvételéről, nem .egyedül irodalmi téren va[ó tökéletesítésről volt szó az úgynevezett renaissance korában. „Ez időszakbeli classicus iskola nem egyedül a régi iratok, Vergilius és Honieros irányában hevült bámulatra, de az egész régi társadalom intézményei, véleményei, bölcselete, úgy mint irodalma irányában is. Az ó-kor politicai, bölcsészeti, irodalmi szempontban nagy felsöbbséggel birt a XIV. és XV. századbeli Európánál. Nem bámulatos tehát, hogy oly nagy hatalmat gyakorolt s hogy a legtöbb emelkedett, tevékeny, mivolt és fontoló elmék megutálták koruk durva szokásait, zavart eszméit és barbár formáit s hogy szenvedélylyel szentelték magokat tanulmányozására, sőt bálványozására egy szabályosabb s egyszersmind fejlödöttebb társadalomnak."

1) A renaissancenak legfőbb hatása — az iskolázást illetőleg is — abban nyilatkozik, hogy az ó-kori classical műveltség forrásaihoz való visszatéréssel irányt adott a már-már tévedni kezdő köztudatnak s az addig formális művelést tartalmassá is tenni törekedett. A szellemi újjászületés anyaországa — Italia. A középkor barbár népeitől annyiszor porig alázott Italiára különösen a gótliok annyi barbár jogot és erkölcsöt, olyan nyelvet és műveltséget erőszakoltak, hogy azok mellett lassanként kiveszett a köztudatból, hogy a régi Rómának Italia népe a törvényes utóda s az antik műveltség jogszerű örököse. Midőn már-már elnyelendő volt az idegen hatás az ó-kori hagyományokat, akkor támadtak Olaszhonnak lángelméjü költői s tudósai, a kik a középkor byzanti tudósaitól és hangyaszorgalmú szerzeteseitől lemásolt és sokszorosított classicus becsű műveket méltatni, birálni, tanulmányozni kezdik. Konstantinápolynak 1453-ban való elfoglalása s a görög császárság bukása adják az első impulsust, hogy az Európába szerte menekült görög tudósok közvetítésével a görög irodalom és cultura minden müveit körben terjedni kezdett. De már jóval előbb — Allighieri Dante, Petrarca és Boccaccio, az olasz nyelvi és költészeti irodalomban ezek a g'igasi alakok, az óclassical szellemet a maga ékesenszólásával, integritásával és büszkeségével akarják visszaállítani. Mit tesznek tehát V Megalakítják az első tudományos társaságot (plátói akadémia), melynek a nagynevű Mediciek közül is többen lettek tagjai. Fölkutatják a legbecsesebb elassicusok kézirati példányait (mint Clirysoloras Emanuel), még áldozatok árán is (mint Medici Cosmos) megmentik a portól és enyészettől mindazt, ami arra érdemes: tudományos ismereteket közlő szakmunkákat, régi mythologiát, versmértéktant, görög és római remekírókat és műtárgyakat. Föltámasztják a latin nyelv ismerete t) Guizot: A/, európai polgárosodás (civilisatio) története. II. 100. 1.