Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1889

IB rög nyelvi disciplinák elsajátítására s ezek segélyével a dialecticában és rhetoricában való képzésre pi'aedestínálta. A műveltségi viszonyok a XVI. században olyanok voltak, hogy az anyanyelven való tanítást még csak vallásterjesztö okokból lehetett sürgetni. A legtöbb európai nyelv és irodalom e korban a fejlődésnek első stadiumában volt. A tökéletes rendszerű s nagy gondolatkincsű ó-classicus nyelvekkel korántsem versenyezhettek az anyanyelvek. A latin nyelv világnyelvként szerepel. A renaissance csak megerősíti vala előkelő helyzetét. Szó sincs róla, hogy tudományos ismereteket, elméleteket, hitvitákat más, mint latin nyelven közöljenek. A külömbözö nemzetek tudományos körei, férfiai, költői, sőt political testületei is ezen a nemzetközi nyelven értetik meg egymást. l)e legkivált a vallás mozgalmai kedveért fogadták el —- úgy a protestáns, mint a catholicus hitvédők — a tlielogiai viták nyelvéül. Culturalis eszköz volt tehát a latin nyelv magasabb czél szolgálatában. Igaz ugyan, hogy Sturmot nem vallási szempontok vezették iskolái szervezésében. Egyedüli czélja neki is, mint Agricolának, a gramatica után mind alakjokra, mind tartalmokra nézve jeles müveket olvastatni, melyeknek értelmezése a lelket nemcsak formailag képezi, de tartalmában is gazdagítja. Csakhogy utódai alatt, így különösen Magyarországban, annyira a hitvédelemnek szolgájává lettek a középiskolák, hogy — inkább theologiai szakiskolákhoz, mint tájékoztató műveltséget nyújtó gymnasiumokhoz valának hasonlíthatók. Hogy Sturm iskolája még alapítója életében nem vált ilyen szakiskolává — nézetem szerint — a görög nyelv és irodalom tüzetesebb tanulmányozása okozta. Mert az első négy évi kizárólagos latin nyelvi oktatás után az ötödik évtől iyár kezdetét veszi a görög nyelv és irodalom ismertetése a legnevezetesebb görög remekírók müveivel: Homoros, Demosthenes, Aristoteles, Aeschines stb. A három utóbbi rhetorical és philosophiai szempontból, az igaz. De lehet-e izlés, gondolkozás és érteleinfejlesztés elhanyagolásáról vádolni azt az iskolát, mely az emberi szónak, a művészi beszédnek legnagyobb mesterein tanítja — a gondolkozás és ékesenszólás első elemeit? Csak az a sajnálni való, hogy a humánus művelés görög szellemben való folytatása Sturm után megszakad. A római cath. egyház részéről, Loyola szent Ignácz szerzetének megalapítása volt a válasz a reformatióra. A Jézus szent nevéről nevezett szerzet alapítása a XVI. század legnagyobb egyházi, egyszersmind századokra kiható legfőbb tanügyi eseménye is lett. A folyvást terjedő és diadalmaskodó reformatio mindenütt, a hol