Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1888

. 8 construálja u középiskola eszméjét. Amaz évszázadok emelte sánczai mögött a régi nemesség büszkeségével állja az új idők ostromait, molyok pedig nom egy rést törtek sánczain: de veresége nem csökkenti önbizalmát, s mint egy római patrícius lenéző büszkeséggel tekinti az előnyomuló plebs-et; emez, mert a közvélemény nagy részének nyomása számára tar­talékot képez, fáradhatatlanul támad, liisz terveit még csak kis részben látja valósulva. A modern iskola pártolói kíméletlenül vágják a eonservativ irány szemébe, hogy nom akar mást ismerni, mint a múltból ránk szár­mazott adatok és elméletek halmazát, melyből táplálkozik, s moly mellett olyan az élete, mint a még álló, de kiszáradt fáé ; éles iróniával támadnak az iskolás bölcselotnek, mely irtózva az élet üdeségétöl, poros könyvek közt vonszolja fonnyadt életét. De a eonservativ irány som marad adós. Gúnyosan voti fel az új áramlat felülotosségét, moly minden elmélyedést időveszteségnek tart; moly az elméleti téren minden tanulmány nélkül rögtön Ítélni akar, s a gyakorlatban minden fáradság nélkül eredményt óhajt látni. Avval védekezik, hogy az iskolás bölcseletet csak azért nézik le, mert a fogalmak szigorú különválasztásához nincsonek hozzászokva, s nem mulasztja el kimutatni, hogy az ellenfél bölcselete csak azt czélozza, hogy az éloton mennél könnyebbüli átjusson ; hogy az ember bolsö értéke iránt nincs érzéke, hogy jóakarata csak rejtott önzés, erkölcsi olve frivolság. Míg két ily homlokogyenest ellentétes szellemű tábor áll egymással szeinbon, azon erős meggyőződéssel, hogy az igazságnak szolgál: addig lehet maga az intézmény is hibás, de a reform-küzdelemben fölmerülő gondolatoknak is aligha van philosophiai mélységük. — Mert melyik fél­nek van igaza V •—- Valószínűleg mindkettőnek és ogyiknok sem. Úgy lesz a dolog, hogy mindkettőben van igazság is, tévedés is. Nagyon mog­lehet, hogy a eonservativ iránynak komolyak az okai, molyek arra kész­tetik, hogy álláspontját fel ne adja. Talán föltehető, hogy a régiek, kik­nek eljárásától a solidságot és lelkiismeretességet igazságtalanság volna megtagadni, talán paedagogiai intézményeknél is értettek századokra szóló alapvetéshez. Mert az a hevenyészett, sőt lelkiismeretlen vád, molylyel Frary is élt, hogy a conservatismus nevelésügyi kérdésokben egyenesen a paedagogusok hiúságában bírja forrását, mivol — mint mondja — a leg­illetékesebb emberek természet szerint inkább hajlanak oly rondszer felé, mely érdemeik titogtatását lehetővé toszi, nem tisztosségos fegyver az ellenfél kezében. Másrészt azonban az új irány támadása is sokban jogosult lehet. Legalább az alap, molyro o támadás helyezkedik, nagyon gondolkodóba ejthet. „Pompásan tudunk építeni . . . roskatag alapon. A fölépítésben remekelünk s nem az alapvetésben." 1) Elismeri ugyan az ellenfél, hogy a eonservativ irány is sok következetességgel és igazsággal vitatkozott elvek, i) Frary Ii I. m. 4. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents