Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1885

írásbeli feladványok. I. A magyar nyelvből és irodalomból. V. osztályban. Őszi kép. Leírás. — A délamerikai síkságok. Vázlat. -— A görögök tanításmódja. — A „Kont" cz. ballada meséje és történeti háttere. — A fösvény. Jellemkép Csokonai után. — A fabula, parabola és paramythia jellemző sajátságai. — Gr. Koháry István. Életrajzi vázlat. — Az olvasmányok művelő hatása. — V. László. Szerk. fejtegetés. — Qui potest mori, non potest cogi. Chria. VI. osztályban. Mire tanít a rhetorika ? Baráthoz intézett levél. — Nagy Lajos jellemzése. Az olvasottak nyomán. — A vasútak befolyása az emberi nem anyagi és szellemi művelésének emelésére. — A főbb személyek jellemvonásai Shakspere „Coriolanus"-ában. — „Mint a fának ágai azt az éltető nedvességet, melyet a gyökérből felszínak, megint leeresztik ; mint a folyóvizek, a honnan eredtek, megint a tengerbe sietnek í azonképen a hálaadó szív megint visszatéríti, a mit jótevőjétől vett." (Faludi) Fejtegetés. — Deák Ferencz „Felirati javaslat "-ában előforduló érvek és azok forrásai. •— A szónoklat föladata és hatalma. Értekezés. — Konstantinápoly meghódítása a törökök által. — Az ifjúság előkészülés ideje hasznos férfiúságra és tisztes vénségre. — Az írás kifejlődésének története. Csengeri Antal után. VII. osztályban. Tompa „Csörsz árka" cz. mondája prózában elbeszélve. — A munka az élet legnemesebb föladata. Fejtegetés. — A görögök és a perzsák a védcsaták korában. — Mennyit változtathat a költői földolgozás a történeti anyagon? — Az epopeia és a regény összehasonlító tárgyalása. — Az állatok főbb életműködései és azoknak egymáshoz való viszonya. Természetr. értekezés. — A légkör tüne-