Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1885

Mint föntebb emiitők, midőn a város a kegyesrendet kebelébe fogadta, arra kötelezte magát, hogy a kegyesrendi házat és az iskolát a templom mellett épiti föl. E czélra a templom délkeleti oldalán azon hely volt kiszemelve, melyen az emiitettük kórházul használt épület állott. Itt szándékozott a város a házat és iskolát mindjárt a beköltözés idején fölépiteni; azonban ezen törekvését nyomasztó pénzviszonyai miatt akkorában meg nem valósithatta. l'gy történt azután, hogy a kegyssrendiek beköltöztek e kitatarozott épületbe, melyet a nép jellemzően sokáig „ Hatrongyos "-nak nevezett, mivel hat szobából s néhány mellékhelyiségből állott.

1) A ház építésével együtt elmaradt az iskoláé is, s ez 1721. őszén ideiglenesen a kegyesrendi ház udvarán egy szük épületben helyeztetett el.

2) Hogy sem a lakás, sem az iskola nem felelt meg még a legszerényebb igényeknek sem, kitetszik abból, hogy már 1722 ben panaszt emelnek a rend tagjai mindkét épület czélszerütlen és szerfölött egészségtelen volta miatt. Az iskola állapotán segített is a város már 1722. őszén, midőn azt a III. és IV. osztály megnyitásakor áthelyezte a templom északnyugati oldalán levő, előbb szintén kórházul használt épületbe,

3) mely a kegyesrendiek házával a templom mögött fekvő udvar által volt kapcsolatban, s mely a mai gymnasiumépület középtáján feküdt. E régi épület mellett emeltetett valószínűleg 1732-ben „azon 8 ölnyi szélességű uj iskolai épület, melynek két oldalán voltak a tanulószobák, közepén pedig egy széles folyosó vezetett végig."

4) Ezen már határozottan iskolai czélra emelt épületben volt a gymnasium 1794-ig elhelyezve, s m'ellette északnak és délnek üres telek állott. Az iskola tehát alapítása után néhány évre megfelelőbb helyiséget nyert, de a kegyesrendiek még több mint ötven éven át megmaradtak a régi, folyton javítgatott épületben. A ma lakásokul szolgáló ház belső földszinti része 1777—1779 közt épült, részben Mária Terézia 15,030 frt 19 kr. adományából, részben a városnak és a rendnek hozzájárulásából; az egyháztérre néző emeletes része pedig 1810—1812-ben a város vagyonából.

6) A lyceum fölállítását, mint föntebb emiitők, I. Eerencz király oly föltétel alatt engedte meg, hogy ebből se a tanulmányi alapra, ') Annales Domus Szegediensis Sehol. Piarum. II. k. 208. 1. *) A szegedi kegyesrendi ház története. I. k. s) U. ott. ' ') Vedres Istvány. A szegedi múzsák százados ünnepe. Szeged, 1820. 44. 1. ') U. ott és Annales Dom. Szegediensis Sehol. Piarum II. k. 25 1.