Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1884

— 25 — Az assyr eredetű húros hangszerek közül egyedül a czimbalom tartotta meg régi alakját. Legkedveltebb nálunk, mi nem lehet véletlenség. Utalunk erre nézve az assyr-akadi abc-re, melylyel régi székely Írásunkat igyekeznek megfejteni, éspedig igen nyomós bizonyító okok alapján, >) utalunk továbbá az Ausland 1884. évfolyamára, a hol a pörge kalapu akad typusában nem csak Lenormant 2) turánjait véljük felismerni, hanem magyaros vonásokat is. Habár zene-ethnographiai szempontból mi csak a czimbalomnak hazai közkedveltségével járulhatunk a kérdés támogató okaihoz, meg nem állhattuk, hogy a magyar — akad rokonság egyéb jeleire is ne reflektáljunk. A többi assyr húros hangszert az arabok hangszerei szorították ki. A merre a hóditó izlam megvetette a lábát, nyomon követte az arab zene. A sémita népek között az arabok zenei leleményességét kell legnagyobbra becsülnünk. Európa úgyszólván összes húros hangszereit nekik köszöni. A mandolin, gitár, tambura, a mult században még általában használt lauta arab találmányok. Zenei philosophiájuk vetekszik a hinduk és hellenek zeneirodalmával. Igaz, hogy üres philosophálás sehol egy lépéssel sem vitte előbbre a zeneművészetet (p. o. a bölcselők által kifundált '/íe hangokat emberi fül ugyan soha sem hallott), de mindenesetre jellemző momentum egy nép zenei megítélésénél. Egészen sajátos hangszereik a lauta, a rebab, a kemengeh s a tanbur. A lauta (arabul el'eud, olaszul leuto, spanyolul laudo, németül Laute, japánul bíva) tojásdad alakú gitárféle húros hangszer, kurta, felében visszahajtatott húrtartóval (nyakkal) Európában a 12. században terjedett el, s a mult században a zenekarok kedvelt hangszere volt. Sastollal pengették. A tanbur kerek testével, igen hosszú nyakával s 6—8 húros játékfelületével nálunk a délszlávok és törökök kedves zeneszerei. Bagdadban épp oly passióval pengetik az Euphratlapályon, mint Andalusiaban a Quadalquivir-völgy árnyas ligeteiben. A rebab (Nubiaban rabab, Magreb- és Algerben rbab) egy vagy két húrú hegedű négyszögletes corpussal; a kemengeh hasonló az előbbihez, hangszekrénye azonban kerek. Mindkettőnek igen hosszú nyaka és támasztéka van. Tiflisben, Transkaukaziaban, Jeruzsálemben, a damaskusi, kairói és marokkoi kávéházakban a vándorzenészeknek, Nefudban és Saharában a beduinoknak soha sem hiányzó hangszere.

3) Senegambian- és Sudanban a Fulbék között botorkáló griotoknak (vándormu') V. ö. Hódoly László pozsonyi tanár a régi magyar Írásról közölt nagybecsű értekezését. a) Lenormant: Anfänge der Cultur. I. 79. 1. s) Ebers: Palestina. I. 409. 1. — Globus: XXIX. 25. 1. — Aus allen Welttheilen: 1877. 17. 234