Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1884

— 26 — zsikus) szintoly kerek testű kemengéjük van.

1) A Madingok monokordja (egy húrú), a AVagandák bandsója, a Csuanok egyhúrú tumoja és a szájjal játszott lesiba-juk szintén e helyen említhetők.

2) Igen eredeti monokhord a Szánok Igára-ja (máskép !gom-! gom). Ruganyos fa-íjjon húr feszül, annak egyik végén tollszár van meg. erősitve, melybe belefúj a szán-ember és ezáltal rezgésbe hozza a húrt. A kiadott hang igen bizonytalan, ugyanazt a hangot p. kétszer egymásután nem lehetne rajta eltalálni. Hangerősitőül az ív alján kókuszdió van alkalmazva. Egészen azonos a Nigerdeltában élő Bimbia négerek monokhordja.

3) Holub a Zambesi mellékéről irt le egy ilyen ívalaku húros hangszert. Az ív valamely csontmagvú gyümölcs tokjába van szorítva. A zenész balkezébe veszi a pohár formájú tokot, ugy hogy száját a tenyér teljesen eltakarja, jobbjával pedig a bélhúrt pengeti,

4) olykor megvonóval játsza. Madagaskaron a szerando dívik, nagyobb . . . tökhéj üregében alkalmazott henger, melyre a húr van kifeszítve. Az u. n. néger cziterdkat sajátos szerkezetük miatt határozottan sem a hárfához, sem az arab gitárhoz nem lehet sorolni. Felkins Ugandaban (Belső-Afrika) látott ily hangszert, melynek kerektestü resonans alapjából két egyközüen haladó fogantyú nyúlik ki, s azok harántos fájára vannak a húrok kifeszítve.

6) Hasonlót rajzolt le Stanley Usogában. A Kru-négerek felső Guineában, kókuszdióhéjba ''y

b alakban pálczikákat dugnak s a húrokat ac-vel párhuzamosan kötik abés bc-re. Az Ibu-négerek pedig a Niger mellett a görög alakjában készítik a húrtartót, s azt szintén valamely üres gömbbe szúrják. A húrokat a nyél és az ív végeire csavarják.

6) Legprimitívebb a Mittu négerek mandolinja a Gazella folyó bozótos síkságain. Állatbőrrel bevont faládába ff keresztfával átkötött két botot dugnak, a húrokat a harántos fához kötik, nyergül pedig az Anadonta kagylót veszik.

7) ijí Végig pillantva a zeneszerek geogr. elterjedésén, össsegezésképen a következőket emelhetjük ki: i. A hangszerek nemei bizonyos mívelödési centrumok köré sorakoznak. ') Hellvald: Naturgeschichte d. Menschen. II. 167. 1. — Stanley: i. m. 446. 1. 8) Globus: 29 k„ 67. 1. 8) Gerland: Atlas d. Ethnographie, 38. 1. 4) Holub: i. m. 139. 1. ä) Ausland. 1882. 419. 1. 6) Gerland. 23. 1. Taf. 27., 32—34. 1. ') Globus: 27. k. 117. 1., k. 152. 1.