Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 64 — legnagyobb, nyáiion át pedig az utóbbi legkisebb s az előbbi, t. i. páranyomás legnagyobb, itt érvén el maximumát, míg az előbbi ugyanitt a minimumát. A fentebbi kimutatásban igep szépen látható, miként emelkedik a páranyomás tavasztól a nyár felé, s csökken a nyártól a tél felé — míg a nedvesség addig fogy ; ellenbon a nyártól kezdve míg amaz csökken, emez fokozatosan emelkedik s a nedvesség télen éri el legmagasabb fokát. A páranyomás és a nedvesség évi ingadozásainak eme fordított menete természetes magyarázatát leli a hömérsék évi einelkedéseés siilyedésében. A légkör lecsapódásai. (Esö, jégeső, lió stb.) Mindazon észlelések, melyek a levegőben foglalt vízgőznek, vagyis a levegő nedvességének kipuhatolása- s mekkoraságának megállapítása czéljából úgy egyes országokban, mint egyes vidékeken eszközöltettek: azon meggyőződésre vezették a tudomány férfiait, hogy a levegőben foglalt vízgőzök nagyobb vagy kisebb msnnyisége úgy az egyes országok, valamint egyes vidékek égalji tulajdonságaira, a föld terményeire, sőt a társadalmi viszonyokra s az emberek szellemi életére is világosan kimutatható befolyást gyakorolnak. Az előbbi fejezetben mondottuk, hogy a légköri vízgőznek (párának) valódi mennyiségét a páranyomás nagysága fejezi ki. De ennél még közvetlenebbül érezhető befolyása is van a viszonyos páratartalomnak, vagyis a légnedvességnek. Minél magasabb ugyanis a levegő hőmérséke, annál több vízpárát képes magába felvenni; ellenben minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vízgőz képes azt telíteni. Télen s általában éjjel meg reggel a páranyomás legkisebb, azaz a levegő valóságos vízpára tartalma legcsekélyebb, de épen ezen alacsonyabb hömérsékénél fogva legkevesebb vízgőzt képes magába felvenni, s már csekély mennyiségű vízpárával is meg van telve. Innen magyarázható, hogy a legnagyobb viszonyos légnedvesség télen, éjjel és reggel mutatkozik. A viszonyos légnedvességet százalékokban fejezzük ki; 100 a levegő vízgőz tartalmának azon állapotát fejezi ki, melyben bizonyos hőmérséke mellett több vízgőzt már nem képes felvenni. De mielőtt az előre bocsátottakból vidékünkre vonatkozólag a következtetéseket levonnók, tekintsük meg a felvett 10 év átlagos eredményeit. 1872-ben a csapadék . . . G77 mm. volt 96 nap alatt. 1873-ban „ „ ... 619 „ „ 90 „ 1874-ben „ „ ... 421 „ „ 104 „ 1875-ben „ „ ... 487 „ „ 115 „ 1876-ban „ „ ... 621 „ „ 112 „ „ 1877-ben „ „ ... 475 „ „ 107 „ 1878-ban „ ,, ... 525 „ „ 114 „