Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 65 — 1879-ben a csapadék . . . 527 mm. volt 96 nap alatt. 1880-ban „ „ ... 488 „ „ 100 „ „ 1881-ben „ „ ... 677 „ „ 104 „ Átlag „ ... 551 „ „ 103 „ „ E számok eléggé bizonyítják, hogy esözési viszonyaink — tekintettel a nagy Alföld egyéb helyeire — melyek a hegyes vidékekhez közelebb esnek, vagyis az Alföld szegély-vidékét képezik s több erdővel vannak körülvéve — nom a legkedvezőbbek. Igaz ugyan, hogy az Alföldre középszámmal 500 mm. esőt vesznek fel, s hogy vidékünk 10 évi átlaga (551) úgy ezt mint a budapesti központi intézet által Budapest és környékére kimutatott számot (544 mm.) is meghaladja; de sokkal alantabb áll, mint p. o. Debreczen város 10 évi átlaga (663 mm., 123 nap alatt) ; tegyük hozzá, hogy ezen kimutatásunkban nem foglaltatik benne, csak a közel múlt néhány éve sem, melyek mint p. o. az 1863-ik és 1864-ik, rendkívüli szárazságukról nevezetesek. — A levegő e szárazságát részben csekély számú erdeinknek és kopár homokterületeinknek kell tulajdonítani. Ugyanez áll az egyes évszakokra vonatkozólag is, melyek a következő átlagokat tüntetik fel: A Tavasz csapadéka 151 mm. A Nyár „ 157 mm. Az Osz „ 147 mm. A Tél „ 98 mm. Látható eme számokból, hogy a csapadék mennyiség évszaki eloszlásánál ez legkisebb télen, nagyobb őszszel és tavaszszal — mely két évszak csapadék mennyisége igen közel áll egymáshoz — s legnagyobb nyáron. De mind a három évszak : a tavasz, nyár, ősz sem igen különböznek egymástól, s ez eredmények után bátran elmondhatjuk, hogy vidékünk, mint a Nagy-Alföld délkeleti részében fekvő hely, a nyálú és őszi esők vidékei között átmeneti hidat képez, s hogy nálunk a nyári, tavaszi és őszi csők az uralkodók. Sonklár állitása*) szerint ott, hol a nyári esők uralkodnak, a nyári százalék annál nagyobb, mennél kisebb a téli, s a nyári százalék általán véve annál inkább növekszik, mennél távolabbra esik valamely hely az adriai tengertől. Ellenkezőleg a téli viszonylagos esőmennyiség egészben véve annál nagyobb, mennél inkább délre fekszik valamely hely. Azon kérdésre azonban, váljon növekszik-e a nyári viszonylagos esőmennyiség, s fogy-e a téli a szerint amint a hely magasabban fekszik a tenger színe fölött, nem adhatunk még határozott választ. Mert a Felföldön a nyári százalék ugyan nagyobb mint az Alföldön, de a téli százalék itt és ott egyenlő. *) Hunfalvy János „A Magyar birodalom természeti viszonyainak leírása." III. köt. 578 lap. 5