Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883
— 41 — be, a melyek mindenikében folytonos s a körülményekhez képest pontos megfigyeléseket tesznek. Hazánkban már a múlt században, 1782-ben indultak meg a meteorologiai észlelések, még pedig a budai csillagvizsgáló toronyban, mely akkor a várpalota felső emeletén volt. A legrégibb észlelések tehát ez időtől 1792-ig terjednek. 1792-től 1806-ig az észlelések megszakadtak. Ez évben újból felvétetvén 1815-ig ugyancsak a várpalotában, 1816-tól 1820-ig*), valamint 1826—1848-ig már a szt. gellérthegyi csillagásztoronyban— Mayer Lambert csillagász felügyelete alatt — még pedig az utolsó 8 évben 1841-1848- ig, — midőn az észlelések újból megszakadtak — kiváló szorgalommal vitettek véghez.**) 1850 óta néhány évig dr. Freneisz a budai vízivárosban tett észleléseket. 1861-től 1870-ig dr. Schenzel Guidó felügyelete mellett a budai reáliskolában folytak az észlelések, míg 1870. ápril 8-án Felséges királyunk egy legmagasabb elhatározásával szentesítette azt, hogy Magyarországban egy külön meteorologiai intézet léphessen életbe. így keletkezett „A Meteorologie és Földdelejességi magy. kir. központi intézet", melynek igazgatójául Dr. Schenzl Guido még ugyanazon évben kineveztetvén — az észlelések azóta a budai várban kiváló pontossággal vezettetnek. Berde Áron, a kolozsvári Lyceumban a természettan és vegytan volt tanára az első, ki a legrégibb észleleteket összegyűjtötte és tudományos alakban fel is dolgozta. Müvét, „Légtüneménytan és a két Magyarhon égalj-viszonyai s azok befolyása a növényekre és állatokra" czim alatt Kolozsvárt 1847-ben bocsátotta közre. Ezenkívül is birunk még egyes adatokkal oly tudósoktól, kik mint természetbúvárok az országot beutazták. De sokkal fontosabbak ezeknél azon észlelések, melyek hazánk különböző városaiban és helyein már a század első harmadában rendszeresebben eszközöltettek. Dr. Schenzel Guidó nyomán***) közölhetjük, hogy a kolozsvári csillagdában lP33-tól 1845-ig, a Gyula-Fehérvári csillagdában pedig 1843—1845-ig történtek észlelések. Mehádián 1827-től 1830-ig az orvosok által tett s a cs. kir. haditanácshoz felterjesztett észleletek azonban egyoldalúak és hiányosak. Pécsről egy 12 évi s Dr. Palkovits által eszközölt sokkal tökéletesebb észlelési sort birunk. Vannak még régibb meteorologiai feljegyzések is Maros-Vásárhely, Fiume, Temesvár és Pozsonyra vonatkozólag, ez utóbbi városra vonatkozókat Endlicher „Flora l'osoniensis" czímü müvében találjuk fel. A honunkra *) Hunfalvi J. A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása III. köt. 498.1. **) Lásd : Kruspér István „Légtüneti észleletek", I. köt. Pest, I860. ***) „A Meteorologiai és Földdelejességi m. k. közp. intézet évkönyvei" I. köt. 1871. évfolyam 2. lap.