Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 42 — vonatkozó nevezetesebb klimatografiai feljegyzések közé számithatjuk Kochel adatait, a melyek Arvamegye Rowne községében 20 éven keresztül gyűjtettek. O az, a ki növénytani munkájában igen fontos adatokat közöl a Bánátra vonatkozólag is. De hosszasan tartana feljegyezni mindazok neveit, kik ez irányban részleges észleléseket eszközöltek, de fölösleges is, miután ezekre bizton építeni s ezekből az égalji viszonyokat ismeretünknek teljesen meghódítani úgysem lehetne. A gyakorlati meteorologia fejlesztésére a legjótékonyabb befolyást gyakorolta a bécsi meteorologiai és földdelejességi cs. kir. központi intézet megalakulása, mely már 1848-ban kiváló figyelmet fordított a birodalom meteorologiai átkutatására. Az észlelési háló 1848-ban 31, 1849-ben már 33 állomást foglalt magában, mely hálóban Magyarország is egy állomással (Selmecz) volt képviselve. 1850-ben már 39-re terjedt ki, melyek között találjuk Pozsony, N.-Szeben és Brassó állomásokat. 1851-ben 43 volt az állomások száma, de ennek daczára a magyarországiak nem szaporodtak; mígnem az 1854-ik évben a magyarországi állomások száma 1 l-re emelkedett.*) Ezekhez járult Erdélyben 3 és katonai őrvidéken szintén 3. Ezen évben felállított állomások között találjuk városunkat is, Szegedet, a hol Dr. Altstädter vezette az észleléseket egész 1861-ig. 1862. és 1863-ik években szünet állott be. 1864-ben Dr. Jani Lambert cs. kir. ezredorvos azt újból megindította; 1865-ben Dr. Jani, Dr. Blaschke V. és Planeter M. kat. orvosok vezették, 1866-ban Planeter M., 1867-ben Planeter M. és Waldstein ezredorvosok; 1868/69-ben Dr. Waldstein, 1870-ben Parádi K., 1871-ben Berkes I. főgynin. tanárok. 1872-től napjainkig az észleléseket Stanczel Károly kegyesrendi házfőnök s főgymn. tanár vezeti. Ez időtől fogva az Alföld ezen fontos állomásán az észlelések a lehető legnagyobb pontossággal végeztetnek s ezen észlelések eredményét találja a szíves olvasó az ide mellékelt táblázatokban s az azokat követő általános jellemzésben. De mielőtt ezekbe betekintenénk, nem lesz talán felesleges megismertetni azon eszközöket, melyek Szegeden a meteorologiai észleléseknél használtatnak s melyek a következők: 1. Kapeller-féle edényes légsúlymérő. 2. Egy közönséges Psychrometer.**) 3. Egy esömérő, (833 mm. magas.) 4. Egy szélmutató. *) 1881-ben a meteorologiai állomások száma Magyarországban már 15:1-re szaporodott fel. . Szerző. **). A Psychrometer áll: ke't egymástól 10 cmre elhelyezett Celsius-féle hőmérőből, melyek egyikének gömbje vízszívó ruhába vau göngyölve, mely ruhának vége a gömb alatt elhelyezett víztartóban fekszik,