Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 18 — saját gazdagsága .... Csakhogy, mig a tenger sok veszélylyel bár önkényt, kínálja terményeit — addig a szilárd talajt fáradságos uton kell előkészíteni, hogy azt hasznunkra fordíthassuk s belőle életadó táplálékot nyerhessünk. A talajművelés legczélszerübb módja nagyrészt annak geologiai alkotásától függ ... A geologiai vizsgálatok kimutatják, minő ásványrészekből áll a talaj, megmondják a felső és alsóbb rétegek vastagságát, feltüntetik az egymást követő rétegek sorát, mely rétegek alkotásából levonhatjuk azok vízgyüjtési és vezetési képességét, s a bennök előforduló ásványrészek vízben oldható és egyéb tutajdonságait, melyektől a vizek s nagyrészt a talaj sajátságai is származnak. Szeged város egész birtokterületén általában oly földrétegekkel találkozunk, melyek az úgynevezett jelenkorban jöttek létre, s még napjainkban is folyton képződnek. E rétegek amint a Zsigmondi Béla által városunk területén mintegy 63 helyen történt fúrási eredményekből *) láthatjuk, legnagyobb részt homok, homokos agyag, vagy agyagos homok, zsíros kékagyag, sat. S ha a fúrlyukak bármelyikét vizsgáljuk, azt találjuk, liogy a rétegek többé kevésbbé ily sorrendben követik egymást: termőréteg (homok), sárga homokos agyag, sárga zsíros agyag, újból sárga homokos agyag, zsíros kék agyag, homokos kék agyag, helylyel-közzel barna homokos agyag vagy barna zsíros agyag, végre zsíros kék agyag, sat. Mely réteges lerakodás fenti állításunkat teljesen igazolja. Városunk birtokterületének legnagyobb részét homokos talajúnak mondhatjuk, amely többé-kevésbbé mészszel és agyaggal van keverve, de a mely termőképességét tekintve, a középminőségű földek közé bátran sorozható. Kisebb része azonban, mely közvetlen a város szomszédságában fekszik, az u. n. felső- és alsóvárosi szántóföldek, valóságos őshúmusz. E terület képezte évezredeken keresztül a Tisza folyó árterét, itt halmozta ő össze századokon keresztül sok és jó iszapját, mely által e vidék magyar népe jólétének ép oly hathatós előmozdítójává vált, mint a Nílus az ő áradásaival és lerakott iszapjával Egyptomnak. A televény föld (húmusz) vastagsága e területen különböző ; néhol alig 40—50 cm., de egyes helyeken, mint a város közvetlen szomszédságában — tehát a legmélyebb helyeken, milyenek a Kétérköz, Szillér, Hernyós, Tarján 1—2 méter vastagságot is elér. A homokos talaj két részre osztható, u. m. termő és futóhomokra (sívány), mely utóbbit csakis igen nagy fáradsággal és rendkívüli áldozatok árán lehet erdők és szöllők ültetése által megkötni s ezáltal értékesíteni. Az u. n. termőhomok ismét kétféle : fehér és fekete ; a vegetátióra mindkettő igen kedvező, mert bő televény tartalmú, igen apró szemű s a levegőből nagy mennyiségű nedvességet képes magába venni. A homok Lásd „Talajftírások Szegeden" összeállítva Kuklay Béla kir. segédmérnök által, 1880.