Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1882

— 25 — szép, jó és igaz képezi a gondolatok és cselekvények nyílt és titkos rúgóját, — felébreszti a vágyat egy túlvilági tökéletesebb lét, állapot iránt. A legéletteljesebb festményekben tárja elénk szeretetreméltó képeit, melyek vagyont, életet, vért és mindent áldoztak az emberiségért, a hazáért, a társadalom- s családért; megmutatja ama csodálatra méltó szellemi nagyságokat, melyek a földiek felé emelkedve

; mint a halhatatlanság hervadhatatlan dicsfüzérének csodált tulajdonosai, foglalnak fényes helyet a történet könyvének sok évezredes lapjain. De még ezzel nincs kimondva a történelemnek minden hatása. Óriási színterén mozog a roppant nagy világtörténeti dráma, mely jelenetei- s változásaival az összes emberi életen végig húzódik. Az egész megmérhetetlen emberiség ebbe van olvasztva. A legkülömbözőbb nemzedékek sorakozása nagy lánczolatban vonúl el előttünk, s ezen különféleképen hányt-vetett, változatos cselekvés fölött uralkodik az örök istenség, mely a változatosság közepette alkotásának változhatatlan törvényeit világunkban s emberi természetünkben föntartja; mely előtt nemzetek támadnak s pusztáinak; mely felé az emberiség érzelem- s bizalomteljesen nyújtja könyörgő karjait, tőle az igazság jutalmát, a túlvilági boldoglét örökségét remélvén. Ezekkel csak rövid s halvány vonásokban adtam azon aesthetikai képet, melyet a történelem azoknak nyújt, kik fölkeresik a történelem múzsájának, Ivliónak évezredes oltárait; csak érintőleg jeleztem azt a szépet és fenségest, mely a világtörténelem mérhetetlen látókörén, mint szivárvány, a legragyogóbb színekkel áthúzódik: de szerény véleményem szerint felvett tárgyamhoz képest eléggé kimutattam azt, hogy a történelem is épen oly szép, mint nagy képekben egyesíti a tudomány által kiderített igazat, mint a többi tudományok, — és míg a történetek művészi elrendelése, a színezet élénksége s a jellemek tartása által a képzelmet elfoglalja s a belőlük szóló eszmékkel a politikai értelmet fejleszti, azalatt egyszersmind a szívben az erény és honfiúi kötelesség érzéseit felindítja és hevíti, s így a szépművészet alkotásaival rokon hatást közvetít: oktat, nemesít és gyönyörködtet. Fejtegessem-e még itt a mennyiségtannak szépészetileg is művelő hatását ? Nagyjelentőségű eredményét csak ezen néhány szóban foglalom össze : hivatásos művelőjében feléleszti, élénk működésre segíti az értelmi szép és fenséges legvonzóbb és legtisztultabb érzelmeit, s ezenfelül szilárdságot és állandóságot ad a lelkületnek, s így az embert az eszmei világ gondolkozni szerető lényévé teszi. Midőn a szépnek viszonyáról az egyes tudományokhoz van szó, nem lehet elmellőznünk a vallásnak tudományát sem, mint aesthe-