Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877
16 vájt kutak vize rendszerint édeses-sós, kesernyés vagy lúgos annyira, liogy ínég a jószág sem igen szokta meginni, kivált ha még felülről az altalajba egészségtelenítő részek is szivárognak. Legkevesebb sóstartalmunak mondható tudtommal a Barátok kútja, melynek vizét némelyek csakugyan meg is iszszák. Minthogy az egész Alföld talaja vizáteresztő, ez okból valamint egyebütt, ugy nálunk is a Tisza duzzadása és a tartós földár hatással van a kutak nagy részének szintjére ; a városi kutaknál legalább ezt majdnem kivétel nélkül tapasztalhatni. A városon kivül fekvő agyagba ásott kutak vize iható s annál inkább látszik javulni, minél jobban közeledünk a homoktalajhoz, a mint erről a Dáni-féle kert kútja, továbbá a temetői, a csorda- és a feketeszéli kutak vizének egyszerű izlelése által is meggyőződhetni. Igazán jó vizet csak a homoki kutak adnak, de ezekben is carbonsavas meszet mindenkor találhatni. A salétrom képződése szerves anyagoknak kalium-tartalinu ásványokra való hatása által szármauk. A rothadó szerves anyagok u. i. viz által a földbe jutnak, hol a bennük rejlő nitrogen-tartalmu vegyületek nitrogen-sóvá változnak át, mely a kaliumsó savát kiűzi és ennek helyét elíoglalja. Minthogy pedig a salétrom a vizben oldható, természetes, hogy ennek társaságában a talaj hajszál-osövessége utján felszívódik a felületre, hol a híg részek elpárolgása után finom poralakban kiválik. Ez a salétrom kivirágzása. Sokkal figyelemre méltóbb vidékünkön a sziksó, melytől Szeged város nem közönséges ásványtani hírre tett szert. A sziksó előállását csak a legújabb időben tudták helyesen magyarázni. E szerint ott, ahol sziksó képződik, a talaj homokjában nagyobb mennyiségű natrium-tartalmu földpát-szemcsék fordulnak elő. A szénsav-tartalmú viz átalakítja itt a natrium-silikátot natrium-carbonáttá, melyet egyszersmind könnyű oldékonysága miatt magával ragad, s ha felszínre kerülj lassanként elpárolog és sziksóját lerakja. A mondottakból könnyen megérthető, hogy a nedves időjárás a sziksóképződési'e miért nem alkalmas ; és csakugyan tapasztalható is, hogy sziksót tartalmazó terjedelmes területeinken tartós száraz időben a mondott só legbővebben seperhető, melyet azután salakjától megtisztítva, illetőleg kilúgozva, jegecítenek és kereskedésbe bocsátanak. Sziksós tavaink, melyeknek Szeged város határában és környékén elég bővében vagyunk, mind megannyi sziksót gyűjtő medencék. Ezekbe a sziksó nagy része esőzések alkalmával feloldva vitetik ; s ha azután nyári forróság idején az ily tó vize elpárolog, a kivált sziksó-por vastag rétegként marad vissza a tó medrében. Nem lesz érdektelen itt a szeged dorozsmai határban fekvő vereshomoki-szék dr. Szabó J. által megvizsgált talaját, melyet a sziksóképződésre nézve mintaszerűnek mondhatni, kissé behatóbb figyelemre méltatnunk. Ezen széknek mélyedése tószerű, mely vizbő időben csakugyan tóvá is lesz, rendes körülmények között azonban a rajta megállott viz lehúzódik, de körülbelül egy méternyi mélységben ráakadhatni. E víznek íze édeses-sós. A tó talaja, valamint az egész környéké jól távolra homok, felül finomabb, alul durvább szemcséjű, s a viz szintje felé egynemű borsónyi nagyságú szürkefehér szemekből áll, melyeknél a vizben és a savban olvadó részek eltávolítása után az elemzés 100 részben a következőket mutatta ki: oxygen-aráriy K a0 0-301 .... 0 052 \ Na 20 . . . 4-480 .... M58 4-571 CaO 11-762 3-361 ' A1 20 3 .... 29-930 14012 SiO ä 53-521 27-815
