Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877
17 S igy az oxygen-arány legegyszerűbben kifejezve: RO R aO s SiO, 1:3 : 6 mi a labrador vegyjellegére mutat. A vizben és a savban oldható részek a felsőbb rétegben már nem birnak ezen összetétellel, s általában itt az oxygen-arány semmi kovasavvegyületű ásvány jellegére vissza nem vezethető, miből következik, hogy ezen részeknél a vegybomlásnak igen előhaladottnalc kell lennie, s igy nem egynemű anyaggal, hanem keverékkel vau dolgunk, melynek elemzési eredménye positiv jelentéssel nem bir. A vegybomlási termények, t. i. a sziksó és a szénsavas mész, a felület felé sietnek, s azon fokban növekszik az elemzési kimutatásban számuk, a melyben jobban-jobban felfelé követjük. A sziksóra nézve, melyet e száraz tó felületén naponkint sepernek, a dolog világos ; ez u. i. a hajszál-csövesség tüneményénél fogva a felületre jő, s eltávolodván a viz feleslege, kivirágzik ; hasonlót mondhatni a szénsavas mészre is, melyet a felületen mindig nagyobb bőségben találhatni, kivévén a tó közepét, hol a felső ásonyomban és az altalajban nincsen észrevehető különbség, de a tó szélén a savban oldható részek felül 51 °/ 0, az altalajban 21 % ; a tó körüli homoktalajban felül 18°/ 0, az altalajban 13°/ 0. Minőségre nézve a vizben oldható részek sziksó és konyhasó, de ezek bővebben inkább a felület felé vannak; a savban olvadó részek leginkább mész, alárendelten magnesia és vasoxydul-carbonat, ezek is azonban felfelé nagyobb mennyiségben találhatók. A sziksó tisztítására egykor Szegeden gyár is létezett, az u. n. kuk só, mely azonban, minthogy a gyakori és tartós földár következtében a szik megvakult, kevés haszonnal járdán, teljesen megszűnt. Figyelemreméltó még magának a városnak területén létező keserűsót tartalmazó néhány forrás, minő p. o. a Lovászi- és a Muskó-féle keserűsós kut. Ezek mindegyikében keserűsó és glaubersó fordul elő, ez utóbbi rendszerint bővebben. Miud a keserű só, mind a glaubersó képződése egyenlő módon történik, még pedig ugy, hogy az agyagos homoktalaj mésztartalma a szerves anyagból ennek feloszlása után kivált kénnel és szétmállott vaskénegek kénsavtartalmával vegyi egyesülésre lép s a mész carboniumának kiűzése után gipszszé válik ; a gipsz kénsavát a talaj szénsavas magnesia- és natron-anyagából a magnesium- és a natriumoxyd leköti s vele a vizben könnyen oldható keserűsót és glaubersót hoz létre, mely utóbbi, kivált a Muskó-féle kútban oly bőven van feloldva, hogy a budai keserűviz-források bármelyikével vetekedik. Említésre méltók még a szép gipsz-kristályok, ikrek, csoportozatok, melyek a Lovásziféle kútban találhatók. A Muskó-féle kut vizében P r e i s z M. akadémikus 1863-ban eszközölt vegyelemzése a következő részeket mutatta ki : 1000 grammban 1 polgári fontban Szénsavas mész Ca C0 S .... 04700 gramm 3-6096 szemer Szénsavas magnesium Mg C0 8 . . 0-0163 „ 0-1252 „ Szénsavas natrium Na 2 CO, . . . 0-1523 „ 1-1696 „ Kénsavas mész (gipsz) Ca S0 4 . . 0*8922 „ 6-8521 „ Kénsavas kálium K, S0 4 .... 0-0304 „ 0*2334 „ Kénsavas natrium (glaubersó) Na s S0 4 6-9587 „ 53-4427 „ Kénsavas magnesium (keserűsó) Mg S0 4 1-2672 „ 9-7321 „ Chlormagnesium Mg Cl, . . . . 2-8996 „ 22-2689 Légenysavas magnesium Mg NO, . 1-6488 n 12-6627 „
