Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877

12 vegyülve vannak szénsav-, kovasav- vagy phosphorsavval. A nátriumot sokszor chlorral vegyiilten, mint sót találjuk. 3. M é s z, melynek mennyisége nagyon változó ; némely földben alig van nyoma, mig másban 20—40, sőt 50°/

0-ot is találnak. Tisztán soha, hanem csak kén-, kova- és phosphorsavval vegyülve jő elő a talajban. 4. Magnesia, mely mindenütt ott van, a mész társaságában, de ennél csekélyebb mennyiségben, és miként a mész tisztán soha se fordul elő, hanem szén- és kovasavval vegyülten jő elő. 5. Aluminium- oxyd, mely rendszerint kovasavval ós csekély mértékben kénsavval egyesülten van a földben, s olykor 15—30°/

0-ig található. 6. Vas oxyd és vasoxydul. Ezek csak kén-, szén- és phosphorsavval vegyülve találhatók ; mennyiségük 3 — 20°/

0 között változik. 7. Mangan oxyd és manganoxyd u I, melyek a vasat kisérni szokták, de csak igen csekély mennyiségben fordulnak elő a termőtalajban. 8. Ammoniak, melyet szerfelett jelentéktelen mennyiségben találunk a földben kén-, szén- és phosphorsavval vegyülten. 9. Phosphorsav, mely mészéleggel és inagnesiával, valamint vasés aluminiuméleggel egyesülve fordul elő, olykor O-l°/

0-ban. 10. Kénsav, mely vas-, mangan- vagy mészéleggel vegyülve van a földben, de a phosphorsavhoz hasonlóan igen csekély menynyiségben. 11. Szénsav, melyet rendesen mészszel, magnesiával és néha vassal vegyülve találunk ; azonban vizben feloldva vagy a föld alkatrészeihez tapadva szabadon is előjő. Mennyisége 0.2—12°/

0. 12. C h 1 o r, mely rendesen nátriummá! vegyülve van a földben, de néha magnesiummal, kaliummal egyesülve is találják ; mennyisége ritkán l°/

0. 13. Szerves anyagok, melyeknek mennyisége 2—9°/

0 között változik, de van rá eset, hogy a szántóföld 42°/

0 humus-tartalmu. A termőföld ezen felsorolt ásványos alkatrészei alkatrészei egyszersmind a szikláknak vagy kőzeteknek is, melyeknek elporlása által származik a növénytermő talaj ; ilyen kőzetek a kvarz, a mészkő, a márga, a dolomit, a gipsz, a földpát és a csillám. Közöttök legváltozatosabb szerepet játszik a földpát, melynek kali- (orthoklas), natron- (oligoklas) és mésztartalmú (labrador) változatát szokás megkülönböztetni. Vannak azonban még más kőzetek is, melyeknek szétmállottt részei a termőföld képzéséhez hozzájárulnak ; ezeket is azonban épen ugy, mint a névszerint elszámláltakat a viz, változó hőmérsék, szénsav, oxygen, ozon és a növények rombolják szét és teszik használhatókká. A tele vényföld képezi szabály szerint az újkori képlet legfelső rétegét. A televénynek egyik alkatrésze a korhany, melytől az sötét-fekete szinét kapja. Vastagsága különböző; néhol alig 35—40 cm., mig máshol, főleg a város közvetlen szomszédságában (Hernyós, Tarján, Szillér, Kétérköz, stb.) 1—2 méter. Keverékrészei iszapos agyag, finom homok és igen nagy mennyiségben korhadásban levő növényi részek. A televényföld összeállására nézve elég ritka arra, hogy a viz átjárja, s ha egyszer átázott, a nedvességet jó sokáig meg is tartja. Néhol, főleg iszapos állapotban a Tisza torontáli oldalán, vályogot vetnek belőle, mint ez a legközelebbi ujszegedi veszedelem alkaln ával tapasztalható volt, de téglaégetésre a benne levő szerves részek miatt egyáltalában alkalmatlan.