Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1877
13 A televényföld az, mely az egész Alföldet, főleg a volt Bánságot, hol néha 3 m. vastagságú, oly gazdag termésűvé teszi. Van azonban sok válfaja és néhol nem is ez képezi a felső réteget, amennyiben felette agyag vagy homok terül el, de ekkor e két utóbbi szolgál termőtalajul némi korhanynya] vegyülve. Álljon itt a palán ki temetői útban fekvő piaristák földjének talajkimutatása : 20-59 ' Fövól iy égetve 17-81 | Hozzá szerves anyagok 2.78 2')•-)') I Porhomok égetve 19-35 ) Szerves anyagok 3-17 56 89 Iszapolható finom részek .... 41-23 ) Ezekhez tartozó szerves és illó anyagok . 15"66 100-00 78-39 21-61 Szeged város területén, a város közvetlen szomszédságát tekintve, a televényt és az agyagot látjuk uralkodó felső rétegként szerepelni , mig az alsó és a felső részeken, mint fönebb is említők, a homokréteg uralkodó. A talajnemek elterjedésére nézve Szeged város egész területe általában véve a középminőségű földek közé tartozik; egy része u. i. igen jól termő homokos és korhanydús szántóföld, mig jó része, mintegy 80 ezer hold, részint szőlő, részint kaszáló, legelő, erdő vagy nádas és csak körülbelül 23 ezer hold mondható használatlan állapotúnak, amennyiben e területrész vadhomokos és szikes. Ami Szeged város talajnemeinek elterjedési részletezését illeti, ezt, mint tüzetesebb tanulmányt, későbbi alkalomra hagyjuk, megelégedvén itt azon talajnemek általános ismertetésével , melyek a fentebb vázolt geologiai rétegek között névszerint felemlítve nem voltak. Ilyen többek között a szikes talaj vagy szik, amely rendszerint a legalacsonyabb fekvésű helyeken jő elő. Szinére nézve e talaj felül fehér, kissé lejebb fekete, barna vagy nem ritkán szürke, olykor csupán csak foltonkint vagy kisebb táblákat képezve lép fel a használható föld területén, inig máskor egész réteget alkot, melynek részei sokszor mint csupasz terük-tek emelkednek a fölszinre, mig a többieket termőtalaj, korhany takarja. A sziknek két neme a legközönségesebb, t. i. a használható és a nem használható, ez utóbbit vaksziknek is mondják. A vakszik vagy vakszék különös vegyületű talajnem, melyből a termőföld alkatrészei közül nc hány kellék hiányzik, sőt attól még természettani tulajdonságokban is eltér. Száraz állapotában összeáll, a viz nem egy könnyen hatja át, hanem lapos helyein összegyülemlik, a levegő szabadon nem járhatja át s a növény gyökerek behatásának ellenáll. Ha e talaj huzamosan vau kitéve a viz hatásának, majdnem egészen hig péppé, habarékká lesz, melynek eszerint képlékenysége ugyszólva teljesen hiányzik. E pépes habarékba mélyen lehat a kerék, lesüpped az ember és az állat anélkül, hogy megszikkadása után azok nyomait mutatná. Ha árok volt rajta keresztülhúzva, a tartós esőzés összeömleszti annak ineghigult mozgó falait. A kiszáradásnak következménye e talajnemnél a megkeményedés, még pedig annyira, hogy a vágóeszköznek alig enged. Ilyen vakszikes agyagból vetik a Móraszékben kunyhóik számára a vályogot a feketeszéliek. Az áthatlanságnak további következménye az is, hogy ahol a szik lapályt képez, oda a környékből a viz összefoly s rajta megáll, nem szívódhatván be a talajba, lassankint elpárolog s a magával hozott oldott anyagokkal a szikfelületet bevonja. Ha a hordalékrészek csupán csak
