Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1872

4 ismeretekre vezet, másrészről a józan scepticismusnak — minden további tudományos haladás ezen nélkülözhetlen támaszának — veti meg alapját. Bárhová tekintünk a nagy természetben, mindenütt a folytonos küzdés, fejlődés, tökélyesülés nyomait látjuk: győz, ami jobb. életrevalóbb; — vesz, pusztul, ami silány, hitvány. S ha látjuk, hogy ezen ősi küzdelemben a többi lények felett, sőt még a természet erői ellenében is mily fölényt vivott ki magának az ember: büszke önérzettel telik el keblünk, másrészről pedig az öntökélyesülés szent tüze gyulád föl szivünkben, s ennek hatása alatt teljes erőnkből iparkodunk tehetségünket a helyzetünk adta körülmények között érvényesíteni. Ismereteink fegyvereivel naponkint ujabb és ujabb területeket hódítunk meg a mindenség végtelen világában; találmányaink által versenyzünk a természet bámulatraragadó alkotmányaival s ennek tudata már csaknem elbizakodottakká és türelmetlenekké tesz. De, ha meggondoljuk, mily végtelen csekély azon terület, melyet eddig meghódítottunk, ahoz képest, ami még szellemi hatalmunk körén kivül esik s amit talán sohasem sikerülend az alá vetnünk; ha fontolóra veszsziik, hogy legremekebb találmányaink bizonyos tekintetben mennyivel tökéletlenebbek a természet legparányibb lényeinél is: belátjuk erőink korlátoltságát s ennek tudatában illő szerénységgel és türelemmel adunk helyt bizonyos ismereteink véges sora után minden észszerű hitnek és józan véleménynek. Ezen eredmények egyszerű áttekintéséből teljes világosságban látjuk, mily nagyfontosságú szerepet játszanak a gymnasium céljainak sikeresítésében a természettudományok. Pusztán a szorosan vett humanisticus tárgyak által sohasem volnának ama célok egész teljökben megvalósíthatók, mert ezek. túlnyomó levén bennök az elvont, subjectiv és dogmaticus elem, magokban véve szükségkép idealisticus egyoldalúságra vezetnének. A természettudományok után várható üdvös eredmények áttekintéséből nem kevésbbé világos, hogy alaki eredményeik hasonlíthatlanul jelentékenyebbek az anyagiaknál épúgy, mint általában a gymnasium céljai közt a humanisticus fontosabb minden egyéb célnál. Tehát amint általában, úgy különösen a természettudományokra nézve is ezen célnak, ezen eredménynek kell főleg szemeink előtt lebegni. Az alaki eredménynek természetéből azonban közvetlenül következik, hogy annak elérése nem annyira a tananyag mennyisége, mint inkább minősége által van feltételezve. A tananyag bizonyos minimumának felvétele másodrendű szükséglet, mely csakis annyiban tartható figyelembe veendőnek, amennyiben a gymnasium egyszersmind a magasabb tanintézetekre előkészítő tanoda. A tananyag megválasztását ennélfogva, hogy célt érhessünk, kiválóan a minőség szempontjából kell eszközölnünk. Hogy pedig e választásunk csak akkor leend szerencsés, ha a tudomány legújabb adatait is kellő figyelemre méltatjuk, — könnyen belátható. Fontos didacticai okok teszik ezt érthetővé. Ugyanis a természettudományok ujabb adataiban sokkal több alaki képző-erő van, mint a régiekben, amennyiben: az ujabb buvárkodási eszközök sokkal tökéletesebbek, az észleletek és kisérletek sokkal szabatosabbak, mint a régiek; a rendszerek alapjában jelenleg több a szilárdság, a buvárkodási módszerben több az észszerűség, az eredmények megítélésében több a tárgyilagosság és függetlenség, mint valaha volt.