Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1858
í A felgymnasiumi Olvasókönyv álláspontjairól. i- §. A felgymnasiumban jelenleg divatozó tanrendszer alkotmánya fölötte sokat vár a tanodai olvasmányoktól. Bizonyítja ezt a többi között azon előny, melyet nekik az időnként fülhasználandó taneszközök sorában tulajdonít. Az ilyféle megelönyösítést ott, hol, a kitűzött czél nagysága miatt, egy lépés sem történhetik alapos átgondolás nélkül, csak fontos indokok eredményezhették. Annyi bizonyos, hogy akár minden mástól elszigetelten akár az érintett eszközök sorában legyenek a tanodai olvasmányok tekintve, azonnal szembe ötlendik az érdeklöség, mely őket a köznevelési pályának ügymozgásai között folyvást jellemzi. Mivel pedig az, a mi a köznevelési pályának ügymozgásira érdeklöleg hat, mindig oly tárgy, mely a róla hozott és irányszerüleg megvitatott Ítéletek mozgását is érdeklővé teszi: úgy véljük, hogy e tulajdonság a következő gondolatok itteni előadását is eléggé indokolja. Azon ítéletek között, melyek a tanodai olvasmányok ügyében hallhatók, három párté gerjeszt legnagyobb figyelmet. Mások Ítéletei, az előbbiekéi alá sorolhatók levén, itt mellőzhetők. Az első párt az Olvasókönyvek mellett lép föl; a második az egyes írók összes munkáinak alkalmazását védi; a harmadik a kiegyenlítés utján jár. Amazok ítéletei valamint elv úgy eredmény dolgában is szemközt állanak egymással; az utolsó főleg az egyoldalúságok ellen támad ki. Egyik párt sincs követök nélkül, de a vitatkozás menete vajmi sokszor tanúsítja, hogy a követök felfogása ritkán iiti meg a kellő mértéket. Különösen ama nézetről, mintha az első és második párt ítéletei csak amúgy vaktában vagy egyedül mellékczélok tekintetéből voltak volna kikapva, tiistint le kell mondanunk, mihelyt a támogatásuk végett előhozott bizonyítékok mivoltára komolyabban ügyelünk. Bizonyítékaik nincsenek önkényileg galyabítva, annál kevesebbé voltak vaktában fölkapva, és mégsem lehet őket fogyatkozatlanoknak tekinteni. Oly pont, melynek alapos fölvilágosíthatása végett minden más előtt a pártok ügyállásával kell megismerkednünk. Az első párt az Olvasókönyvek czélirányosságát vitatja. Okoskodásai ezekben öszpontosulnak. Az Olvasókönyvek, ha jól kezeltetnek, a nevelés ügyére nézve csak hasznosak lehetnek. Az ok nagyon szembetűnő. Míg ugyan is az Olvasókönyvek a tanulókban egyénileg szükségelt készségek megindítására és megszilárdítására nagyon kedvező alkalmakat nyújtanak: addig a jól választott és jól rendezett müvek, tartalmi szintúgy mint alaki jélességeiknél fogva, utat nyitnak többféle ismeretekhez. Ha pedig az iránytalan szétáradástól ment nevelés a fiatalok müvelését és tanítását úgy intézi, a hogyan azt az ö egyéni sajátszerűségük igényli, akkor az Olvasókönyvek czélirányossága iránt a legparányibb kétség sem támadhat. 1*
