Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1855

19 A' tisztán szellemi érdeköltetés elve méltatlan ságnak tartja a' tudománynyal akár hiú fitogtatást vagy fényűzést, akár kalmári nyerészködést vagy elzárkózó fukarkodást űzni. Valamint e' hozzá méltatlan szenvedélyek a' tudomány böcsét elhomályosíták: úgy annak valódi méltóságát az igazi hivatásit 's buzgalmú munkásság deríti fól; az ez iránt kellőleg tájékozott önképző, tiszta fenségében látandja a' tudomány feladatát, 's arra szentölt tehetségeivel istenigazában 's a' közszellem érdekében fog annak terén fáradni, oda fordítva leginkább erőit, hol azokkal a' közcélnak leghasznosabban szolgálhat; helyes önismereténél fogva tudván : „quid valeant humeri, quid ferre recusent," távul a' célhoz nem vezető átalánoskodástul, inkább szerényebb 's felkarolliatóbb szakmát választ az üdvös eredmény tekintetéből. Sükeresb közhaladás végett ugyanis a' szellemi köztársaságban is szükségössé vált ma már a' munkafelosztás egyes szakmákra, mellyeknek aránylagos képviselése végett néhutt külön egyletek is állottak össze, mint rokon feladatú ténykörök. Az anyagi munkásság megosztása már régi idők óta szokásban vala, és hasznos eredményét századokon át jótékonyan igazolta, mire maga a' természet, az emberi alkat, hajlam és képesség különfélesége és a' társasélet viszonylagos szükségletei által elég világosan utal. Az anyagi munka felosztása a' testvériség elvét hathatósan segíté valósítni; az egymás segélyére támaszkodás és kölcsönös kisegítés szorosabb kapcsolatba fűzte a' kebleket. Nemkülönben eszközli ezt a' szellemi munkák okszerű megosztása is, melly míg módot nyújt az erőtlenebbnek is üdvösen közremunkálhatni a' szellemi alkotmány emelésében, addig az erösebbet sokszorta nagyobbak kivitelére képesíti. így vannak a' szellemi munkakörökben is a' mesterek mellett kisebb nagyobb szolgálatot tevő napszámosok, kik az anyag összehordása körül sürögnek, vagy a' tudományi készletet közforgalomba hozzák, melly tisztes munkának buzgó gyakorlása méltó elismerést szerez érdemüknek, 's egyszersmind erőiket is fejti 's nagyobb müveletekre edzi, minőket a' remeklő mesterek 's művészek által anyag-adalékaikból előállíttatni látnak. Vannak szellemi munkások, kik lelkök egész erejével egyes eszmék fólvilágosítására töreködnek. Vannak, kik a' szellemi térnek egyes elfoglalt pontjain örködnek, 's azokon a' tudomány szilárd oszlopaivá erösűlvén, mint világító tornyok lövellik szét magok körött az értelmiség tiszta fényét. De a' még olly magas 's még olly tág körű szellem sem képes az emberi ösmeret egész körét fölkarolni. Jól mondá egyik jelösünk, mikép a' legnagyobb sem olly erős, hogy mindent megtehessön, a' leggyöngébb sem olly erötelen, hogy valami hasznost ne müvelhessön a' szellemi társodalom terén. így az irodalmi munkásságtól sincs elzárva a' kevésbbé adományozott jóakarat; söt buzgalmának elég tér nyílik részt vehetni a' méhszorgalmú munkásságban. A' történelem, a' természettudomány, a' nyelvészet 'stb. olly tömérdek kibúvárolni való anyagot nyújtanak, 's olly benső gyönyörrel vonzó munkássággal kínálkoznak, hogy az éber szellem 's valamirevaló képesség nem mellőzheti nyájas meghívásukat; a' tudomány jótékony ihletét nyert lélek pedig mostoha viszonyok környezete dacára is, örömest 's lelkesülten nekik szentöli minden megtakarítható percét; söt ismerünk valódilag önfeláldozó 's minden egyéb gyönyört feledő tudománybuvárokat, kiknek irányában alig fogható fól azon kábaság, mellyet elkövettetni látunk azok által, kik ennyi magasabb gyönyör és annyi hangosan hívó szellemi munkakör mellöztével az irodalom terére csak azért sietnek, hogy ott mulatozási kedv-töltéseiket űzzék, 's ízlést rontva ledér kacérkodással hösöljenek a' szűz Múzsák pitvarában, a' szellemi ügy és társodalmi gazdászat rovására. Az invita Minerva költészködni eröködök, ha komoly munkálkodási kedvök volna, káros hivalkodásuk helyett igen hasznos szolgálatot tehetnének a' tudomány bármellyik szakmájában mint közvetítők, akár 3*