Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1855

11 kell annak, ki izlés, Ítélet 's erkölcsi jellem dolgában kalauzul akar szolgálni. 'S ez élethosszanti komoly elmélködést igényel; söt mi még egy embörélet is mindannak áttanulmányozására, a' mi által a' szellem kellő érettségét 's emelködöttségét nyerheti? Az ismereteink kiegészítésére szűkségös műremekek sora tömérdek, a' nagy természet és végtelen szellem tanulmányai valóban kifogyhatlanok. Ars longa, vita brevis.— Ebbül látható, milly kévéssé birják az irodalmi pálya alapfóltételének helyös fogalmát, kik kiskorú létökre annak már a' nyilvány előtti gyakorlására merészködnek, és épen olly téren, hol csak az eléggé jó, a' mi igazán remek, 's hol a' szívre leginkább lehetvén hatni, a' hibás mű által leginkább is ronthatni; 's mi még a' szerénytelenség vétkével is terheli gyarló hiúságukat, az, hogy idétlen kísérleteiket az irodalom böcsülete vesztögetésével, a' haza oltárának hóditó címe vagy egyéb szent célok ürügye alatt persölyözve, a' megsarcolt jámbor érzület költségén állítják közszemlére. Az avatatlan lelkesödés pajzán gyermekjátékok lármás tanyájává, söt a' rút önzés üzérkedő vásártérré aljasítá a' komoly Múzsáknak szentölt ligetet. A' nömös izlés rovására záporként omlott a' leghamarabb célhoz juttató költészeti müvek serege. Ismétölni lehete ez ismeretös verseket: Scribimus indocti doctique poemata passim, 's His pluit, his fungis quaevis modo grandinat arbor. 'S ez irodalmi visszaélések káros eredményei dúsan mutatkoznak a' társalmi életben. A' laza kedély könnyelmű szüleményeit mohón kapja az éretlen eszű iíjúság, 's a' váltig ajánlott legjobb példányokat mellőzve e' maszlaggal táplálja lelkét. Csoda-e, ha az illyesek mámorától elkábított elmék nehezen, vagy épen nem ábrándíthatok ki az igazi izlés, józan itélet 's ép erkölcsi jellem valósítására? Csoda-e, ha a' társodalmi erények, illy elbódított számosb egyesek által, kikből a' mindenünnen beszívott szilaj érzelmek harsány kifejezésekkel hangzanak szerte, mindig szélesb körzetekben fogyatkoznak meg, 's naponkint nagyobb kárukat vallják? Csoda-e, ha a' korán megvesztögetött érzelmek olly meghasonlást idéznek elö az egyén lelki világában, melly élethosszant nem birván öszhangzásba jöni, önveszödelmével a' társodalmi élet kellő harmóniáját is zavarja? Csoda-e mindez, miután többnyire pongyola's mámoros érzelmek, üres pöífeszkedés, délceg negéd, nyavalyás szenvelygés, szilaj dac, minden szellemi tekintélynek megvetése, könnyelmű játék 's gúnyolódás még a' szentebb dolgokkal is, az örökkévalóság iránti hitnek ingadozása, kétely, vagy teljes hitetlenség teszik összegét mindannak, mit az elfajult irodalmi müvekből beszívnak. — Úton útfélen kapható levén már illy, értékükhöz képest olcsó árú müvek elözönlött sokasága, a' jutányosságnál, meg a' külcsín 's ámító címek hizelgö ajánlkozásánál fogva széltében kapatnak, 's érzékingerlö de az értelmi erőt alig igénylő voltukhoz képest mohón olvastatnak, 's a' nagyvárosi díszszobák-, műhelyek 's úriaki konyhaszekrényekből, mint az elviselt divatöltözékek, zsibárus kezeken át már a' kisvárosi polgárrend körébe szivárognak be, 's innét közel lítjokat lelik majd a' falusi mestörgerendákra is, hogy az ős apori életből megóvott csöndes boldogságot se hagyják mételyözetlenül. Az irodalmi szatócskodásnak gyakran minden fensöbb célt nélkülözve csupán nyereség végett gyártott népiratai alkalmas útkészítökül szolgálnak a' divatirodalom bármilly fércmüveinek a' belopakodásra oda, hol itészeti böcslés 's érdömleg fölismerő képesség nem gátolja. Elképzölhetni pedig, mennyit árthat ott a' sajtóvétség, hol a' nyomtatott bötű majdnem föltétlen tekintély. A' művészet egyéb nömei alkalmazkodván a' korcsirodalom romlott Ízléséhez, zenehangok's érzékelhetöleg ábrázolt képekben is sokszorosan vissza lön tükrözve a' széternyedtségében eltörpült szellem töméntelen fattyúterménye. — így az elbárgyult érzelmeket zajos eröködéssel fölvillanyozni, majd a' kedvessé vált érzéki mámorban ringatni törekvő zene, 's a'lábra kapott Ízlésnek hizelgö, feslett jeleneteket kiáltó színekkel ábrázoló fóstészet, karöltve jártak a' romlott 2*