Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1855

12 költészettel az erkölcsi világ- fóldúlására, 's ebben egyszörsmind a' valódi művészet böcstelen gyalázására. Ki számíthatná föl ez álmüvészeti hóbortok 's vétkes ámítások szomorú áldozatait, miket a' szellemi tehetségek legjavából elejtenek? Hogy a' Werther-féle gyötrelmek nem egy érzékeny kebelt öngyilkosságra ragadtak, eléggé ismeretös dolog; a' többi tévirányzatok is dúsan megtermötték szomorú gyümölcseiket; hangos tanúságot tesz e' felül az erkölcsiség búsító apálya 's nem egy szánandó áldozata az erkölcsi hajótörésnek. — Nem szándékom világsülyesztö vészek hirdetésével riasztani; de e' bötapasztalás - szilárdította meggyőződést nyiltan föltárni, a' társodalmi élet gyökerén rágódó féregre, bár kényes sebek karcolgatásával, de a gyógyítás óhajtásával élénkebb figyelmet kelteni kötelességül ismerem. Néni mondom, mikép e' kártékonyán teijedö csimpaj (xanthium) nálunk kelctközött, sőt onnan eredöttnek látom, honnét a' társasélet fekélyei régiebb idők óta terjednek szét; a' mostoha idők zivatarai hozták át irodalmi mezőnkre; idétlen majmolok töreködtek tenyészteni e' nem éghajlatunkhoz illő növényt ; a' kimerültség miatt elfásiílt érzések folvillanyozására, a' szellemi szabadosság következtében más fajok közt kelctközött müvek 's az általuk megvesztögetött Ízléstelen irók tenyésztötték azt nálunk is, habár még csak kisebb mértékben, de elég kártékonyán. Hoc fonté derivata clades! Vajha a' szomorú példákon okúlás minél több erős szellemet ébreszszön az üdvös ellenhatásra! Vajha az irodalom valódi fölkentjei mint a' társodalmi géniusnak éber őrszemei hatalmas gátot vessenek olly irodalmi csempészetek ellen, mellyek az ügynek alj ásító szégyönt 's nehezen pótolható kárt okoznak; hogy ne egykönnyen lépje át a' szentély küszöbét más, mint kit szellemi tisztultságánál fogva a' művészet nemtöje arra valóban méltóul avatott föl; hogy a' számos hivatott közül igazán választottaknak annál inkább jusson ki az illető tisztölet. Minthogy a' tudományok 's művészetek fö feladata a' társalmi erények szilárdítása 's nömösítése: az e' célra szolgáló szerveknek 's eszközöknek elengedhetlen kellékök a' valódi erkölcsi jellem. Eire nézve, olly nagy horderejű létegekben, minők a' tudomány 's művészet terményei, szigorúnak kell lennie az irodalmi itészetnek. A' tudomány 's művészet emberei nem egyször tiltakoztak az erkölcsi cél fensöbbsége ellen. Sok vita folyt ez elv körül. Az elfogúltság miatt többé kevesbbé egyoldalú nézetek fejtettek ki. Mondatott, mikép a' művészetet 's tudományt nem lehet a' moral szolgálójává alacsonyítni 'stb. de bármint fogalmazzák is a' megoszlott véleményeket, a' mély erkölcsi érzelem kellékét senki sem tagadhatja illy főben járó dolgokban, úgymint melly lényegét teszi a' nömös értelemben vett emberinek, mit az emberség szónak használata eléggé tanúsít. Az alapúi - vettem elvek szerint a' művészet 's tudomány célja az emberiség rendöltetésének közcéljában leli föl legvalódibb feladatát. Az erkölcsileg feddhetlen mű lehet ugyan még mind c' mellett művészileg gyarló; de valljon az erkölcsileg rontó, minden művészi bája mellett, megfelelhet-e igazán a' művészi feladatnak, és az erkölcsileg nem jó lehet-e igazán szép? Itt ugyan a' viszonlagosság kérdése hosszúra fűzheti a' vitatkozást; de a' legfőbb célt méltó]ag felfogó valódi okosság könnyen eligazodik a' kérdés eldöntésére nézve. Ne féljenek szépészeink annyira a' művészeti erkölcsösködéstöl, 's ne gondoljanak azonnal „Tartuffe"re. Az igazi erkölcsi érzelem idegen a' képmutatástól. — l-egyen minden szellemtáp a' hármas föfeltételt magában öszhangzólag egyesítő, miként az, a' minek táplálására céloz t. i. a' lélek az érzést, észt 's akaratot mint hármas tényeröt öntudati egységében elkülönzetlenül foglalja. A' tévútra botlott költészet e' fogalomban tévedött. E' tévedéséből eredött önmagával való megliasonlása; feledé a' költészeti igazság szükségét 's azon öszhangot, mellynek