Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1854

• re ugyanazért a tanulók munkálatainak megítélésénél egyes tárgyakban mindenek előtt ez is tekintetbe veendő és a sorozati jegyek értelmiileg és könnyen láthatólag kifejezendök. Minden eg} es tantárgynál pedig ugyanannak többféle oldalai és különböző vonatkozások mutatkoznak tekintettel a tanuló munkásságára, és igy az ítélet sem lehel egyszerű, hanem kell hogy a dolog természete szerint különféle tényezőkből álljon, melyek összes eredményének a megítélt egyén érettsége vagy nem érettségének képét kell adnia. A7 átalános bizonyítvány sorozati jegv főkülönbségének az ítéletek által kell szorosan megállapittatni; némi ellenmondások eloszlatására nézve pedig a különféle tanároknak egy egyén fölötti egyes ítéleteiben legkönnyebb mód — mint fölebb mondók — a tanári tanácskozás. Átalános tekintetek, melyek minden egyes szak megítélésénél eléfordulnak, ezek -. felfogás vagy értés, elsajátítás és előadás. Ezek kifejezése vagy elötiintethetésére szolgáljanak útmutatásul következő jelzők mint példák. A. Vailástanban tett előmenetel. I. Felfogás vagy az értés. Első osztályra kitüntetéssel: Első osztályra: Második osztályra : Tiszta, világos, éles, gyors, biztos , alapos , beható , átható, kellő, helyes, teljes, kimerítő, önitéletre mutató. Többnyire keJlő, gyakran biztos, részleges, részleg fölszinü, néha alapos, a lényegesben elég tiszta, kissé késedelmes, emleszerü , sebtes, tünékeny. Zavart, homályos, szakadozott, nehézkes, csekély, korlátolt, merőben fölszinü, helytelen egészen vagy részleg. II. Elsajátítás, vagy az ismeret. Alapos, helyes, pontos, gondos , átható , felkaroló stb. Megjegyzendő: Több eset előfordul, hoi a tanuló csekély felfogása de szorgalmas elsajátítása mellett kitüntetésben nem részesülhet, sem második osztályra nem ítéltethetik : ekkor módosító határzókat keilend használni, mint: majdnem, közel, többnyire, gyakran , meglehetős, néha , olykor, részleg, valamivel több, kevesbbé. Egyéb állitmányok e következők : gépies, betühez ragaszkodó, föl— | szinü, a lényegest felfogó. Egészen fölszinü, gondatlan, szorgalom nélküli, zavart, épen nem biztos, csekély, igen hiányos, igen hézagos, a lényegesben sem biztos.