Századok – 2024

2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Szántó Richárd: A honfoglalás dátuma (677) a Képes Krónikában

SZÁNTÓ RICHÁRD Az idézetek alapján látható, hogy Landolf Sagax és a Képes Krónika dátumozá­si gyakorlata ezen a szöveghelyen egyezik, és Constantinus császár uralkodása esetében a dátumok is összeillenek a két szöveg párhuzamos részeiben. Ezt a ha­sonlóságot nem lehet a véletlennel vagy egy közös forrással magyarázni, amint a hasonló esetekben elkövethető módszertani hibákra Madzsar Imre felhívta a fi­gyelmet.43 A véletlent azért lehet kizárni, mert a szövegegyezés nem csak egy-két szó esetében áll fenn, és mert Constantinus császár uralkodásához köthető tar­talmi megfelelés is megállapítható. Közös forrásra sem lehet visszavezetni a két szöveg egyező részeit, mert Landolf Sagax művénél korábbi és a Képes Krónikával megegyező szövegű forrás nem ismert. Landolf Sagax az érintett szövegrészt Anastasius Bibliothecarius művéből, a TripertitábéA vette át, Anastasius azonban más dátumszerkesztést alkalmazott, és szóhasználata is eltért Landolf stílusától.44 43 Madzsar Imre: A II. Géza korabeli Névtelen. (Értekezések a történettudományok köréből 26.) Bp. 1926. 8., 4. jegyz. 44 Tripertita i. m. 222-230.; Landolf! Sagacis i. m. II. 149-157. 45 Uo. 13., 24. 46 Uo. 149-157. Landolf művének kronológiai rendszere és dátumszerkesztése következetes volt, műve 16. könyvéig az egyes részeket és az új uralkodók hatalomra kerülésének évét Róma alapításának évétől (anno ab urbe condita) számolta. A 17. könyv elején azon­ban új kronológia jelent meg, ugyanis Landolf ettől kezdve az új könyveket és trón­ra lépő uralkodókat az Ur születésének évétől számított évekkel (anno ab incarna ­tione Domini) vezette be.45 Ez utóbbi eljárás jelent meg a Képes Krónika 26. fejezeté­ben, de a krónikaszerkesztő a szöveg más pontjain ettől eltérő darálást alkalmazott. Anastasius Bibliothecarius és Landolf Sagax párhuzamos mondatai között bár nagyfokú a hasonlóság, nem éri el a Landolf és a Képes Krónika szövege közötti egyezések mértékét. Ez alapján megállapítható, hogy nagy valószínűséggel Landolf Sagax munkája vagy annak kivonata volt a magyar krónikaszerkesztő forrása. Landolf művének a fentiekben elsőként idézett sora a 660. évvel jelezte Constantinus császár uralkodásának kezdetét, a császár trónra lépését. Az író ezzel a mondattal vezette be a császár uralkodásának részletesen elbeszélt ese­ményeit, az azt követő soraival pedig Constantinus fennhatóságának végét írta le. A császár történetét lezáró mondat szerint uralkodásának tizenhetedik évé­ben meghalt, és tizenhét évig uralkodott. A következő mondatot bevezető dá­tum, a 678. év (sexcentesimo septuagesimo octavo) pedig Constantinus utódja, II. Justinianus hatalomra kerülésének évét rögzítette.46 A Landolf Sagax művét felhasználó magyar krónikás Constantinus császár uralkodásának tizenhét évét hozzáadta trónra lépésének dátumához (660), így megkapta a 677 évet. Ez a dátum került be a Képes Krónikába. a császár nevével 732

Next

/
Thumbnails
Contents