Századok – 2024
2024 / 4. szám - TANULMÁNYOK - KÖZLEMÉNYEK Szántó Richárd: A honfoglalás dátuma (677) a Képes Krónikában
SZÁNTÓ RICHÁRD alig tartalmazott a kérdés megítélésében. Napjainkig ebben a vonatkozásban néhány kivételtől eltekintve alig történt változás.22 22 A krónikakutatók véleményére lásd Mezey László: Jegyzetek. In: Képes Krónika. Chronicon Pictum i. m. II. 188., 15. jegyz.; Képes Krónika (1993) i. m. 23., 128., 15. jegyz.; Kristó Gyula: Nyelv és etnikum. A „kettős honfoglalás” elméleti alapjaihoz. In: A 80-as évek társadalomtudománya: eredmények és perspektívák. Szerk. Róna-Tas András. Szeged 1983. 184-185.; Uö: Jegyzetek. In: Képes Krónika (1987) i. m. 60., 125., 126., 127., 128., 129., 130. jegyz.; Képes Krónika. Ford. Bellus Ibolya. A tanulmányokat írta Dercsényi Dezső, Kristó Gyula, Csapodiné Gárdonyi Klára. A jegyz. készítette Kristó Gyula. Bp. 1986. 40-41., 288-289., 125., 126. jegyz.; Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Bp. 2002. 125., 280., 257. jegyz.; Tóth Sándor László: A honfoglalás időpontja. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 102. Szeged 1995. 4.; Veszprémy László: Troppaui Márton (Martin von Troppau) a középkori magyar historiográfiában. Századok 130. (1996) 979.; Uö: A honfoglalás a középkori magyar historiográfiában. In: Honfoglaló őseink. Szerk. Uő. Bp. 1996. 202-204. A Képes Krónika újabb fordításának jegyzeteiben sem változott a 677. évi honfoglalás megítélése, lásd Képes Krónika (2004) i. m. 175-176. 202., 203., 204., 206., 207., 208. jegyz. Lásd még Szabados Gy: A magyar történelem kezdeteiről i. m. 24-25., 34. 23 László Gyula: A „kettős honfoglalás”. Bp. 1978. 16., 83. 24 Chronica de Gestis Hungarorum e codice picto i. m. 61., 155. jegyz. 25 Mikó G.: Mátyás „krónikás könyve” i. m. 582. A Hg. Eszterházy-kódexre lásd Uö: Élt-e valaha Szent István fia, Ottó herceg? Egy ismeretlen 15. századi krónika tanúskodása. Történelmi Szemle 45. (2013) 1. sz. 1-22.; Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónikaszerkesztmények utóélete a késő középkorban. Századok 150. (2016) 489-49.; Rókay P: Krónikatanulmányok i. m. 129-179. Az egyik kivétel László Gyula, aki kettős honfoglalás elméletének kifejtésekor óvatosan ugyan, de hivatkozott a feltevéseit látszólag támogató 677. évi adatra, amely szerinte a magyarok egy — Árpád előtti — csoportjának pannóniai beköltözését tükrözhette.23 A másik nem feltűnő, de mégis jelentős újdonság a 677 évi honfoglalás kérdésében Bak János és Veszprémy László magyarázata a Képes Krónika latin és angol nyelvű kiadásának jegyzeteiben. A magyar krónikában említett 677. év, a pápa és a császár uralkodása - szerintük - átvétel a rómaiak krónikájából, amely bármely szélesebb körben olvasott mű lehetett, például Troppai Márton munkája, de ebben a magyarok nem szerepeltek a 677. évnél.24 Ez a korábbi álláspontoktól eltérő elképzelés ugyanis tágabb időkeretet adott a 677. évi honfoglalás lehetséges forrásának keresésére. Elterjedt vélemény a Képes Krónika 677. évi dátumával kapcsolatban, hogy vagy szövegromlás következtében állt elő, vagy a krónikaszerkesztő újítása volt. Szövegromlás esetében az a kérdés, hogy a Képes Krónika másolója előtt mi lehetett az a dátum, amelyet 677-re rontott, illetve hogy milyen évszám állt a szövegben, amelyből az Attila halála utáni száznegyedik és századik év kikerekedett. Az utóbbi években a Képes Krónika szövegét is érintő értékes kutatási eredmények jelentek meg, a 677. évi honfoglalás kérdésében azonban nem fogalmazódott meg a korábbiaktól határozottan eltérő újabb vélemény.25 Jelen tanulmány a Képes Krónika szerkesztőjének azon állításait vette alapul, hogy a 677. év, III. Constantinus császár és 728
